1968. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

12

í

színvonalon,.. A mozilátogatás le. .„bőségei kedvezőek, a mozik szórna ós férőhelye,, a? elő" dó .sok mennyisége, a viszonylag alacsony helyárak /ifjúsági és nyugdíjas bérletek/ miatt A TV elterjedésével a mozi megszűnt a film egyetlen közlési formája lenni, igy a film szerepe a lakosság nevelésében, szórakoztatásában megnőtt* A TV 196S- bán 182 órában sugárzott 120 játékfilmet és 48 órában kis-- filmet /az ismétléseket nem számitv a/., Ez a tény azt jelenti, hogy jelentősen bővült a filmek megnézésének lehetősége,

A filmszínházakban évente 160-170 játékfilm kerül bemutatásra /1960-ban 152, 1967-ben 174/. Nemzetközi összehasonlításban -3 nagyon kevés.

Az eszmei-politikai nevelést intenziven szolgáló /un. "A” kategóriájú/ filmek forgalmazása ki emelt módon /nagyobb propaganda, látogatottabb mozik/ történik. Az 1967-ben bemutatott filmek 12 %-a volt "A" kategóriájú, A nézők 23,5 %-a látott ilyen filmeket,

A TV térhódításával fokozatosan jelentkező látogatói visz- szaesés /1960-ban 39*800.000, 1967-bon 28,800.000 mozilá- t\r/ató •..•hu/ellenóre még ma is minden fővárosi lakosra'évi 13*5 mozibajárás jut0/Nemzetközi összohasonlitó adatok 1962.-ből állnak rendelkezésre, amikor az egy lakosra jutó mozibajárás Budapesten 18,8, Magyarországon 12,1, a Szovjetunióban 17;6, Olaszországban }.4,9, Ausztriában 12,6,

Csehszlovákiában 12,6, Angliában 7,8, Franciaországban 7 volt./

4«/ Műkedvelő művészeti mozgalom

; A műkedvelő művészeti mozgalomnál: sajátos és fontos szerepe van az lzlésformálásban, az önművelődésben és kulturált szórakoztatásban, amelyet az értelmi és érzelmi nevelés együttes alkalmazásával valósit meg,,

1960, óta a mozgalmon belül jelentős eltolódások következtek bco

U J- 7 ~