1968. február 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

26

Hozzájárul a szigorúbb szankcióktól való tartózkodáshoz a boltok elszámolási kötelezettségét vétlenül növelő vállalati, vr.gy külső tényezők mérlegelése is. Mindez oda vezet, hogy a vezetők egyrésze ha nen i3 helyesli, de nen kezeli mogfololő szigorral azokat a cselekményeket, amelyek e veszteségeknek kisobb - nagyobb visszaélések formájában a vásárlókra való áthárítását cólozzák. Lz ilyon elnéző szemlélet következtében fordult elő pl. Tahi Pál esete az V—VI kerületi Közért. Vállalatnál, aki 1967-ben a vizsgálat időpontjáig /kb 7 hónap alatt / megállapít ottan 7 *

károsította meg a vásárlókat kisebb- nagyobb összegekkel és ezért nevezettet 4 esetben figyelmeztetésben részesítették.

Az évenként fővárosi szinten több ezerre tehető, többségé - ben formálisnak tűnő öljárás mollett a vállalatok vezetői nen törekednek kellően a kis sz"nő, de nyerészkedési szándékkal „ notóriusan n visszaélők hatékonyabb feltárására éc ..velük szőriben a kellő határozottsággal történő föllépés-* re, Aa ilyen szempontból vizsgált 8 vállalat közül 1967, I, félévében csupán 1 vállalat élt a legsúlyosabb szankcióval, azzal, hogy a vásárlókat ismételten megkárosító egyik dolgozója ellen büntető feljelentést tett. Ennek során azonban még ez a vállalat sem élt azzal a lehetőséggel, hogy elma-.. rasztnlás esetén mellékbüntetésként - az 1965. évi 122* sz.

Legfőbb Ügyészségi iránymutatás alapján - az illotőnek foglalkozástól való ideiglenes, vagy végleges oltiltását kezdeményezze,

í ^

I

3- 3.1 P/24 2/1968,