1967. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

20

i

ienciák, amelyek később a terv felülvizsgálatát indokolttá tették, Jellemző példa erre a demográfiai struktúra megváltozása, mely csak az 196o. évi népszámlálás adatainak feldolgozását követőon vált ismertté. Ilyen fejlemény volt az, hogy a terv jóváh-gyás .t követő 5 év alatt 13o.ooo ember vándorolt Pestre és oz a lakáshelyzetet rendkívüli mértékben súlyosbította. Nem volt előrelátható a lakásépitési kapacitás fejlesztésének lehetősége /: házgyárak létesítése :/«.

Mindezek lényegéhen a fejlődésből eredő szükségszerűségek,- ! „

A nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a nagyvárosok rendezési tervét általában lo óvónként felül koll vizsgálni. Ez a tapasztolat Budapest esetére is érvényes.|

Az általános terv felülvizsgálatával kapcsolatos eddigi munkálatok tartalma és főbb megállapításai a következőkben foglalhatók össze.a./ Részletes számításokat végeztünk Budapest távlati la.‘ű - ságszámána.k és a lakósság összetételének alakulására vo-. notkozóan, A számítások szerint Budapest távlati /i.2ooo. évben várható :/ lakósságszámn előreláttatóan 2.25o.opo lesz, tehát lényegében megegyezik az általános torv előirányzatával. A lakósság összetétele azonban a számítások szerint már lényegesen eltér az akkori becslésektől. Az általános tertf ugyanis az ogy lakásban átlagosan dlhol’cz- hető lakósságszámot - az akkor feltételezett átlagos családnagyságnak megfelelően - 3,6 főbon határozta meg. A budapesti átlagos családnagyság azonban 196o-ban - a nép- számlálás adatai szerint - a családok viszonylatában csupán 3 fő, a családtöredékeket is figyelembevevő 2,55 fő volt* Az átlagos családnagyság csökkentése országos jelenség és igy távlatban Budapesten is további csökkenésre lehet számítani* /: E témakör részletes kifejtését az 1. számú melléklet tartalmazza. :/./° I

l----------i

6 • -v