1967. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

173

részt demográfiai számításokkal próbáltuk meg felvetni, hogy mi a szükséglet, másrészt a kapacitás oldaláról, hogy körülbelül milyen lakásépítést jelent ez általánosan. 12.500 lakás jött ki. Nyilvánvalóan, ha beválik a demográfiai jóslatunk, akkor nagyjából igaz az is, hogy 2.000 körül a lakáshiányt felszámoljuk. Az egyedülállók 10 %-ának akkor sem lesz lakása, mert nem is igényli.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetném a V.Br-t arra, hogy már a Budapesti Pártbizottság, sőt a.Kormány előtt is volt Budapest demográfiai kérdése. Nagyon örülök, ha a V.B. igényli, liogy a következő időkben ilyen alapkérdések megvitatását hozzuk ide. Ilyen lesz nyilvánvalóan az ipartelepités kérdése is,

Budapest környékének a fejlesztése is, ami még nem kerülhetett kidolgozásra, egyrészt azért, mert a kontaktust nehezen tudjuk megtalálni. Másrészt pedig a Tervhivatal az ipartelepités távlati tervével csak most kezd komolyabban foglalkozni.

Az alvóváros koncepciójával kapcsolatban, legyen szabod egyet megjegyeznem: Az alvóvárosok felépitése tulajdonképpen szükséges lett volna cs a lakosság, amelyet annak idején a terv előirányzott, majdnem ol is helyezkedett ebben a gyűrűben, ahol az alvóvárosokat fel kellett volna épiteni. Az más kérdés, hogy ott nem épültek meg a lakások és hogy zsúfoltan, félszerekben, mindenféle kalyibában laknak az emberek tömegei,

! másrészt pedig hogy az értől kezdve, teljesen falusiasán szétfolyva, kőzmüvesitetlenül épülnek tízezrével a családi házak, ami éppen olyan problémát fog jelenteni 15-20 éven belül, mint ahogy jelentenek jelenleg Nagy-Budapest elővárosai. Ugyanez

AÍ

L--------------------- i

E* *

I

J I-29-