1967. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
272
lenére, hogy a tanács tervében ez szerepel* A helyi árutermelő vállalatok esetében a pénzügyi források elaprózódnak, az egész helyi iparnál 1968. évben 21 millió Ft maradhat vissza az értékcsökkenésből. Több esetben ott jelentkeznek a felhalmozódások, ahol annak felhasználása esetleg kevésbé indokolt, illetve beruházást a Tanács nem tervezett. A vállalati önállóság nem ad lehetőséget ezeknek a pénzeszközöknek az igénybevételére. . A tanács a beruházási hitelt eddig centrálisán tudta felhasználni, és nem minden vállalatnak juttatott beruházási hitelt. Az 1968. évben I ' már minden vállalatnál képződik saját beruházási alap. Bankhitel felvétellel a fejlesztési alap megelőlegezésével a Fővárosi Tanácsnál, - amely a rendelkezésre álló beruházási lehetőségeket lényegesen növelné - nem számolunk. Kö 1 tsé gfel u.1 it ások ' Az OT. és a Pénzügyminisztérium kiszámította az amortizációs kulcs alapján a főváros keretét. Az 1968-7o. évre a költségvetési intézmények felujitási kerete 411 millió Ft. n •> í) —---------------------------------------------------------------------- J<L<Pchr raoe”'. %,'<■' ■ • Az Ot és a PM központi felujitási alapot is képez, amelynek a rendeltetése a területi szintkülönbségek kiegyenlítése és ezért lehetséges, hogy azokra az indokolt igényekre, amelyek a keretből nem fedezhetők, központi alapból kisább mértékű juttatásban részesíti a tanácsokat. Figyelembe véve költségvetési intézmények majd lo milliárdos értékét célszerű a szakigazgatási szervek által bejelentett pótigények benyújtása y - áráról,' 4 Millió Ftghh&l 1968.évre. a/ költségvetési intézmények 22,2 felújításaira 3 évre , ! ! b/ tanácsi út-hid fenntartásához 12o 4o A főváros úthálózata - az egyre növekvő gépkocsik száma, valamint a nagy átmenő forgalom miatt igen elhasználódott - a rendelkezésre álló felujitási előirányzat nem elegendő, ezért indokolt a pótigény előterjesztése. 111 Irt I-ra- ?\ j
