1967. augusztus 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
92
Megoszlás alapján tapasztalható, hogy az egyedileg nagy értéket képviselő fődarabok részaránya alacsony, az egyéb alkatrész értékhez viszonyítva. Egyidejűleg megállapítható az is, hogy a raktározott alkatrészek megoszlása nincs arányban.a fogyás szerinti nagyságrendekkel. Ebből az következik, hogy az egyes meghibásodott fődarabok gyors cseré jót nem mindig lehet biztositani. Ugyan-alckor a nagyja--, vitások során esetenként alkatrészhiány mutatkozik, amelynek gyors pótlását nem lehet biztositani. Az adott helyzet is kényszeríti a vállalatot arra,.hogy profiljától idegen alkatrész gyártással foglalkozzon. A gépjárműpark tipizálása egyébként lehetőséget ad jobb tartalék-alkatrész és fődarab normák kidolgozására, a készletek csökkentésére. III. A vállalati gazdálkodás e'g/es kérdései... 1./ Fajlagos önköltség;. Az 1965. ós 1966. II. félévek összehasonlítását az időközben bekövetkezett tarifaváltozás indokolja. Ez bizonyos áttekintést nyújt a tarifaváltozást követő módosulásokról, illetve a tarifaváltozás hatásáról'. Általában a km.-teljesítménynek bázishoz viszonyított csökkenése okozza a km önköltségének 6,4 %-kal való növekedését. Az egyes költségcsoportok között sok olyan tényező van, amely a vállalatnál viszonylag állandó, Vagy kevésbé arányul a kn teljesítményhez / általános költségek, felújítások időbeli elhatárolása./ Az anyagköltség az idegen járműjavítás kivételével azonos szinten van a bázissal. Az idegenek által végzett javítások és felújítások 0.122 Ft-tal növelték a fajlagos önköltséget, ami 3.562/nFt kihatást jelentett. Megállapítottuk, hogy a valóságos kn költség még magasabb lenne, ha a vállalat a valóságnak megfelelő amortizációt, . vagy legalábbis a bázis szintű értékcsökkenést számolja el. Ez a 0.078 Ft/lem többletet jelentett volna és igy a reális önköltség elszámolása további mintegy 3,6 millió Ft veszteséget okozott volna a vállalatnak. i fo I I I- 16 L—- - _____ J_
