1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
58
i i %- 5 A hálózat leróni" tts ág a a csatornajavitás rendszerességét akadályozza. Bár a csatornahálózat TMK-ja megfelelő., a rendelkezésre álló javi 'asi kapacitást az egyre növekvő számú szakadások haladéktalan helyreáll! tására kell koncentrálni. A következő években számolni kell a meghibásodások jelentősebb növekedésével + Bizonyítja ez-t, hogy amig 1962. évben a szakadások havi átlaga 84 db volt, ez 1966-ban 142 db-ra ugrott fel# A beszakadt csatornák különböző átmérőjüek, nagyobbára román és bauxit cementtől készültek. A beszakadás közvetlen oka pedig a megnövekedett tengelynyomások fokozottabb dinamikus hatása. Az előzőeken kivül továb1 i nagy problémát jelent, hogy az elmúlt évek folyamán kb. 315 km hosszú csatornát "zárolttá" kellett nyilvánítani. Ezen csatornák lég-, vizes iszapterébon ugyanis olyan káros ipari any.ngok vannak vagy lehetnek, melyek az © iberi egészségre károsak és igy azokban bármilyen tevékenységet csak különleges elő- . feltételek biztosítása mellett lehet végezni, 2. Az előállott helyzetből folyó következmények A jelenlegi helyset vázlatos ismertetése után rátérünk az általános helyzet okainak és következményeinek tárgyalására. A felszabadulás után a főváros lakosszéna jelentősen megnövekedett, az iparban hatalmas fejlődés következett be, melyek eredményeképpen ugrásszerűen emelkedett a hálózatba b-eangedott szennyvizek mennyisége is. A III. tábla feltünteti, hogy 1949 és 1967 között a csatornahálózat által elvezetett szennyvízmennyiség lakossági ós ipari vonatkozásban miképpen növekedett# Ha az itt mutatkozó JOG %-os fejlődést összehasonlítjc.i. a 125 %-os hálózati fejlődéssel, láthatjuk, hogy a többletterhelést nagyrészt a már meglévő hálózat kapta,mert a hálózat növekedése közel sincs arányban a bekerülő szennyvízmennyiség emelkedésével, 1- „J ■ BMW * /mtp
