1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
kedésekben az egészségügyi igények is jobban érvényesültek. A munka- egészségügy fejlesztésének, tervezésének alapját képező cgyüttmükö- ' dés a termelést irányitó vezetők és oz egészségügyi szervek között eredményesebb volt. A munkaegészségügyi helyzet javítására irányuló sokoldalú, összetett feladatok eredményes végrehajtása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a specifikus foglalkozási megbetegedések száma az utóbbi öt évben folyamatosan mintegy felére csökkent. Egyes, súlyosabb következményekkel járó foglalkozási megbetegedések - ólom- ártalom, silicosis - csak szórványosan fordulnak elő és ma már a foglalkozási megbetegedések között oz enyhébb lefolyású bőrbetegségek, a szem gyulladásos esetei /elektroophtalmia/, valamint az utóbbi években megnővekedett koszon megbetegedések okozzák a legnagyobb gondot, A kedvezőtlen munkakörülmények, a foglalkozási .ártalmak előidézői lehetnek olyan betegségek gyakoribb előfordulásának, amelyek minden foglalkozási ágban előfordulnak, de kedvezőtlen munkakörülmények között gyakrabban.jelentkeznek, mint pl, bronchitis, a mozgásszervi megbetegedések, stb. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a vállalatok jelentős anyagi eszközöket fordítottak munke.egészségügyi beruházásokéra, azonban az ilyen jelleggel kimutatott összegek, a vállalatonként különböző módon értelmezett ráfordítások - a megbízhatatlanságuk miatt - nem értékelhetők, általános következtetések levonására nem alkalmasak, A vállalatoknál végrehajtott rekonstrukciók - korszerű gépek üzembeállításával és uj technológiai eljárások bevezetésével - kedvező munkakörülményeket biztosítanak az ott dolgozóknak. Több vállalatnál gyakran előfordul, hogy egyes üzemrészekben korszerű termelési feltételek mellett dolgoznak, mig más üzemrészekben az elavult technológiai folyamatok miatt a dolgozók egészségre káros hatásoknak vannak kitéve. A fővárosi ipari üzemekben a leggyakrabban előforduló hiányosság a.z, hogy az egyes üzemrészek levegőjének szellőztetését nem tudják biztositani. Emiatt egyes üzemrészek levegőjének por és vegyianyag tartalma - a termelésnél felhasznált mérgező anyagoktól függően - az egészségügyi szervek által megállapított határértéket jelentősen meghaladja. A vizsgált vállalatok közül a Fővárosi KÖJÁL 1966, évben 27 vállalatnál 463 különböző célz tu levegőtartalom vizsgálatot végzett;, mely vizsgálatok, eredménye szerint 57.7 %-ban meghaladta a mcgen,.edott határértéket. Az egésóségro ártalmas munlcaV1/2891/1967. I fc - 2 - j L.--- i
