1967. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
! i fc- 6 Különösön szembetűnő a csatornahálózat fejlesztésének lemaradása a vízcsőhálózattal szemben, A IV.f V., VI., VII., táblák kerületenként,, küle és belső kerületi bontásban, valamint az éves szaporulat feltüntetésével tartalmazzák a vízcsőhálózat és a törzscsatornahálózat 1960 és 1966 évi adatait. Ezekből megállapítható, hogy a törzscsator— nahálózat, mely 1960-ban a vízcsőhálózat hosszának 51,1 %- át tette ki, a hat éve3 fejlődés ellenére 1966-ban 48 %-ra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy a csatornahálócat fejlesztése egyre inkább elmarad a vízcsőhálózat fejlesztésétől. Részben a fentiekkel magyarázható az, hogy az utóbbi időben egyes mélyenSekvő csatornázatlan peremkerületben a talajvlzszint nagymértékben megemelkedett. Ugyanis a közüzemű vízellátás kiterjesztése egyrészt a tfizfogyasztási fejadagok növekedését <?T,o fényez te, másrészt megszüntette a helyi vizkitermelésto A talajvlzszint-emelkedésének ezenkívül természetesen több összetevője van, amit az is mutat, hogy e jelenség az utóbbi években országosan jelentkezett és mértéke az idők folyamán periód" usan változik. A- károk gazdaságos elhárításának kezdeti lépéseit megtettük. Felmértük a lefolyásnélküli, talajvizes területüket ós javaslatot dolgoztunk ki a íme gfigyelő kúthálózat pótlása, illetve süritóse érdekében.# A hálózatfejlesztésben mutatkozó lemradáshoz hasonlóan elégtelennek bizonyult a hálózat felújításénak üteme Í3. Az elmúlt 20 éves idcsz a k alatt ugyanis mindössze 53,5 km csatorna került felújításra. Részben ez az oka annak a műszaki állapátnak, melyet az anyag elején részletesen l [ « ■r yasMW * *' ** ' ■'k3*0
