1967. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
» I j - 4 kötöttség nélkül hagyja jóvá a népgazdasági beruházási, előirányzatokat. A rovatok szerinti gazdálkodás merevségét nagymértékben enyhítette már a^ is, hogy a vállalati saját 1 beruházási számlákra lebontott beruházási előirányzatokat a négyes rovati tagoltság helyett csak építés'és egyéb rész- létezésben kezelte a-:Beruházási Bank. Ebből az következett, . hogy a rovati részletezésben jelentkező teljesítési adatok már 1966-ban is elhanyagolhatók és a fclülvizsgálathhk csupán a teljes for.intclőirányzattal szemben elért teljesítés, illetve felhasználás mérésére kellett korlátozódnia. A Fővárosi Tanács szakigazgatási szerveinek évelejei ágazati beruházási előirányzata 562^5 millió forintról 79C,7 millió, forintra, tehát 228,2 millió forinttal növekedett az Ország's Tervhivataltól, a minisztériumoktól és egyéb főhatóságoktól átvett előirányzatok miatt. A teljes elpirányzatból a szakigazgatási szervek értékhatár alatti vállalati beruházások fedezetére 146,4 millió forintot I bontottak le a vállalati saját beruházási számlákra. Ez alkalommal is foglalkoztunk a községfcjlesztésl alap terhére megvalósuló épitési jellegű feladatok teljesítési adatainak vizsgálatával* Megállapítottuk, hogy az e forrást terhelő létesítmények kivitelezési kapacitási, llátottsága inog hátrányosabb helyzetben van, mint a népgazdasági beruházásoké. A korábbi években megkezdett feladatok kivitelezési üteme | elfogadható, azonban az 1966. óvi uj kezdések tulnyomórésze elmaradt, vagy nem a tervezott összeget használtéit fel. En- ; nek oka részben a kivitelezői kapacitáshiány, részben az. az általános szemlélet, hogy az c forrásból megvalósuló építésekre az erőket koncentrálni nem feltétlenül szükséges, mert a fórintelőirányzatok maradványai a következő évre átvihetők. A L -J I fc