1967. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
168
i- 3 Megjelenési formája az osztályos áruk magasabb áron történő érté ke alté se, főleg a ruházati, vas- műszaki ós üveg- porcéiánáruknál„ A gyártásihibás méteráruk sorozatos megkárosítást tesznek lehetővé,, az ÁKF által vizsgált 11 üzletből tízben tapasztalták ezt. Előfordul az árjelzőcédulák vétles vagy vétlen eltávolítása, átragasztása, hiáiyciklek visszatartása, és több — de egyre csökkBnőszámu — panasz nfirült fel a borravaló provo‘:álcéo&oa. Széleskörűen je.lenttesnek továbbá a minőségrontó cselekmények, a hamisítás, hígítás, alapanyagok megrövidítése, nyersanyagok megtakarítása, stb. Ez elsősorban a vendéglátóiparban gyakori,, fiitárásukhoz általában mintavételezés, esetleg vegyvizsgálót, a minőségellenőrző intézetek közreműködése szükséges* Két mellékletben bemutatjuk néhány vendőgLátőipari cikk minőségi vizsgálatának eredményeit. Lényeges javulást nem mutatnak, a minősógrantáe bizonyosfoku stagnálása jelenti© zik, egyes esetekben pedig növekedése. Különösen érinti a fogyasztólat a kávé, fagylalt, bor és rövidital rontása, valamint az ételek és cukrászati készítmények ai^aghányadának megrövidítése. Az élelmiszerszakmában főleg a tej és tejtermékeknél fordul elő rainőségrontás, a husboltoknál a szabálytalon husbontás ilyen jellegű, a zöldség-gyíiaölcs üzletekben pedig az ártékcsöktent, alacsonyabb osztályú áruk magasabb áron történő eladása, a fogyasztó megtévesztősa kifogástalan áruk bemutatásával /"tükrözés"/, A hanyag árukezelést ia sokszor igyekeznek a fogyasztókra hárítani, lejárt szavatosságú élelmiszerek, ogyes iparoi V‘'zletoteen pedig értétonaluli cikke kforga- lombahozásával, 2/ A károsító tevétenység egyik okául az egyéni haszonszerzést jelölhetjük meg0 Ennek célja a visszaélés követteztóben jelonttező többlet elsajátítása. Legtöbbször rendszeres - kisebb- nagyobb értékű. — többszámolásban- sulycsonkitásban nyilvánul meg. Különösen a szábadkosszás, gobines üzleteljen gyakori, mert itt van a többlet kivételére lehetőség. Az élelmiszerkereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók térítésnélküli fogyasztása miatt a megkárosítás mogl;htős széleakörrol jelonttezik, itt azonban már az okozott hiány pótlása a cél. Ez az elszámolási rendszertől függetlenül tapasztalható az üzréréteon ott is, ahol a szoros elszámolás miatt egyébként nincs lehetőség a többlet elsajátítására. Ide teli sorolni annak a hiánynak az ellensúlyozását is, mely a sulyhiányvis szállításokból, az átvevők megtévesztéséből ered, | M . ■piimim— .■.#9 _______ _____ — ■ - ■ ' ■ — 1 — '■■■"» ■ I
