1967. február 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
105
tt ______________ I ■ ^----------------------*' '*0000 — «>» ‘-mm SÍSk i-43 - | ilyen szélsőséges beállítása semmifel sem viszi előre a dolgot. Tavaly loS.ooo forint átlaghitelt adtunk társasházakra. Az idén 100.000-et. így beállítani tehát, mintha tavaly 38.ooo, az idén pedig 80.000 forint kellene egy munkásnak ahhoz, hogy lakáshoz jusson, semmivel sem viszi előbbre a dolgokat. Nincs szó ilyen differenciáról/és a kérdésnek az egész beállítása rendkivül szélsőséges volt, mórt többségében mégis csak munkások, alkalmazottak épitik fel azokat a lakásokat,és nekünk ezer tapasztalatunk van arról, hogy jelentős részüknek módjuk van arra, hogy építsenek. Ahol nincs rá módjuk, ott segítünk. Ha a párt- vagy Kisz-szervezet azt mondja, hogy ennek a 3-5-lo embernek adjunk különlegesen magas hitelt, akkor adunk. Mi tehát állandóan revizió alá vesszük a hitelpolitikát. M0st is revizió alá vettük, de nem értünk egyet azzal, amit Bartos elvtárs mondott, mert a városszéli családiházakat döntő többségükben munkások épitik és ha kapnak tőlünk 60.000 forint hitelt, akkor még 80-I00.ooo-et kell hozzáadniok, hogy épilsenek. És miért no adjunk nekik, ha élű Lük álma az volt, hogy családiházat építsenek.7A falusi munkásokat illetőleg: Kerecsenden azt mondották, hogy lo évvel ezelőtt 6 ember járL el abból a faluból. Most 3oo-an járnak a szomszédos városokba. Szóval a falu ipari munkásai jelenleg 3o-35.ooo forint hitelt kaphatnak azért, hog hazat építsenek. Budapesten loo-15o.ooo forintot is adunk. Én tehát nem tudnék ilyen különbséget tenni. Nem tudnék olyan budapesti lokálpatrióta lenni, hogy azt mondjam, hogy egy falusi munkás ne részesüljön hitelben. Szeretném, ha a kérdést nagyon higgadtan, és nem szélső- j ségesen néznénk, mert azzal semmivel sem jutunk előbbre. E 1 n ö k : Tisztelt Végrehajtóbizottság! Javasolom, hogy zárjuk le a vitát. /Helyeslés ./ Súlyos anyag fekszik a Végrehajtóbizottság előtt: j a III. ötéves terv lakásépitési programjának pontosan 5o százaléka. [ Ismeretes,az 58.000 lakás építése Budapesten a III. ötéves tervbeli/ és abból pontosan 29.000 magánerőből. Abból a szempontból is súlyos, amit elöljáróban mondottam, hogy a kormány a lakásépitési programjának megvalósítási lehetősége Budapesten 1975-ig nemtroális. A II. ötéves tervben kerekszámban 51.000 lakást építettünk, mintegy 6.000-et lebontottunk. A III. ötéves tei’vben: 58.000 lakás és mintegy 7.5oo bontás. A két ötéves terv során tehát Budapesten llo.000 I