1967. február 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

161

11

»

az, hogy zsúfoltak as Iskolák és nincs egyetlenegy helyiség, ahol u gyerekek foglalkoztatását „cg lehetne oldani.

A művelődési házakkal egyre inkább jé kapcsolat alakul ki, különösen a fővárosiakkal. De az igaz, hogy nagyon nehezen engedik be a gyerekeket, különösen az úttörőket. Ezek játszanak, vidámak, r.om mindig a 1 egf egye Íme zettebbek, a játék közben a foglalkozás ezt lehetővé teszi, őr hl zeny r korocláotól ia védik - helyesen - , de ugyanakkor nekünk, nincs lehetőségűnk arra, *ogy n*gyerekeknek ezekben a művelődési házakban, megfelelő helyiségeket b1ztoaitsunk, illetve kapjunk. A Fővárosi Művelődési Ház •< gyón sokat segít rekűnk.

A következő probléma, a szakkörökkel kapcsolatos. Igaz, hogy az elmúlt évben - ahogy lantos elvt-'rs mondta - illetve, a te év indításánál a sze: körök száma ilyen mértékben csökkent, és egyetértek azokkal nz okokkal, amelyek ezt okozták. De a szakkörök szükségességét az ut törőmurika szempontjából, - agyon fontosnak tartom, tekintve, hogy a szakkörök többségébe fizikai dolgozók gyerekei járnak és sz ő felkészülésüket a továbbtanulás szempontjából, elsősorban ezek a szakkörök hivatottak segíteni.

Ezért, az lenne a kérdésünk, hogy amennyiben anyagi lel etőség adódik erre, ezt a szakköri szintet tartsuk, és próbáljunk mindent m-egtenni annak érdekében, hogy ilyen zökkenés ne következzék be,

! mert elsősorban a továbbtanulás szempontjából a fizikai dolgozók

gyerekeinek is 3ok segitséget tudnak nyújtani a szakköri vezetők.

ÁM- 27 -