1966. november 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

167

i

Kisléghy Imre: Közben azon vitatkozunk, hogy 5 évig jogsérelem.

Hantos János: Annyit megérdemel az illető, hogy lakását elvegyük, még ha visszajön is, hiszen törvény ellenes cselekedetet követett el.

Elnök: A probléma nem olyan egyszerű, mert az útlevelek 1965-ig egy-két-három évig is érvényesek voltak.

Ennek nyilvánvalóan meg kellett változnia, éppen ezek miatt a dolgok miatt. Ha az illető nem tért vissza, bár lejárt a szabadsága, vagy a kiküldetése, korábban nem lehetett eljárni vele szemben, mert útlevele érvényes pl. 1967- december 31-ig.

Bartos István: Csak munkajogilag tehetett eljárni az illetővel szemben.

Elnök : Ebből következett, hogy 2-3-évig üresen állt egyik-másik lakás. Ez most már megszánt, az illetékes szervek megváltoztatták: 1966-tól kezdve ilyen hosszú távra érvényes útleveleket nem adnak ki.

F a j k o s Aladárné: Csak kiegészítésképpen!

Ez a probléma valóban igy áll fenn. E probléma azonban abból adódik, hogy a tanácsok el tudnának ugyan járni, de nincsenek rá felhatalmazva. Tudniillik két kategória van: aki jogellenesen megy külföldre, és alti jogosan megy, de jogtalanul nem jön vissza.

Aki jogellenesen távozik, azt nem követi olyan jogszabály, amilyennek logikailag követni kellene, hogy tudniillik jogellenesen külföldre távozott, az Elnöki Tanács tehát megfosztja állampolgárságától és kimondja vagyonának elkobzását. Mivel ilyen jogszabály nincsen, a tanácsi szervek nem tudna!: fellépni. Az viszont politikai meggondolás kérdése, hogy az ilyen eseteket legalább ie eddig miért nem követte jogszabályi rendezés, bár mindenki ismeri a témát. A?67-es disszidálási ügyek ugyanis lezárultak és kimondották, hogy vagyoni bejelentés kötelezettsége áll fenn: konkrét határidőre be kellett jelenteni az igényt éa igazgatási szerveink annak alapján bírálták el, hogy a lakásban maradt ingóságok az államra szállanak-e vagy pedig az örökösökre.

í •

L' _ i