1966. október 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

69

Tárgy« Javaslat a Fővárosi Kertészeti Vállalat loo éves fennállásá­nak Megünneplésére, T. Végrehajtóbizottság I A Fővárosi Levéltárban őrzött hiteles dokumentumok, továbbá a külön­böző régi könyvekben és feljegyzésekben található adatok szerint a Fővárosi Kertészet loo esztendőre tekint vissza. 1867 előtt intézmé­nyesen nem foglalkoztak parkosítással, illotve parkok fenntartásával, bár néhány régi parkunk már ebben az idősen is fennállott, mint ma­gánbirtok. Ilyen például a Margitsziget, A város tulajdonában ebben az időben egyetlen park volt a Városliget, melyet l8o8-tól egy ki­rályi Szépítő Bizottság, majd később l86l-től a Városligeti Bizott­mány irányított, 1866 decemberében és 1867 tavaszán Pest Szabad Királyi Város Tanácsa foglalkozott a parkokkal és fasorokkal. Ennek során több jelentős in­tézkedést hoztak. így például vissza vásárolták a városligeti Páva szi­geten lévő épületeket, birtokba vették a Pesti Kertészegylet üveghá­zait és a Városligetben helyezték el a városi kertészt és két segítő­jét. /Az első városi kertész Fuohs Emil volt,/ Ugyancsak 1867-ben a Városligeti Bízott,lány raellott megalakult ogy Kültolki Bizottmány is, mely sorra vette, hogy az akkori Pest és Buda melyik területén célsze­rű diszkertot létesitoni. Ez a bizottmány határozta el a Népliget lé­tesítését és még ebben az évben meg Í6 vitatták Pecz Áruin mükartész javaslatát a Népligetre vonatkozóan. A városligeti faiskolát úgy fej­lesztették föl, hogy olláthassa fával a többi diszkertot is. 1867 azért tekinthető a városi kertészet megalakulásának, mert ebben az osztondőben kezdtek intézményesen foglalkozni a városi dlszkertokkol és fasorokkal, A városligeti ós Kültelki Bizottmány megalakítása tulajdon­1 * . / . I i 4 * Budapest Főváros Tanácsa VB. Közmű- és Szolgáltatási Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents