1966. július 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
bizonyítási eszközökkel, amelyek az ügyek bonyolultságától függően a megnyugtató elbíráláshoz ezükségesek. Az ügyfeleket, a tanukat általában ezükség szorint meghallgatják és a határozatok megalapozottsága érdekében széles körbon igénylik a társosztályok szakvéleményét is. Alapos a tényállás tisztázása az Oktatási osztályon belül a gyámhatósági ügyintézésben, valamint a KÖJÁL hatósági tevékenységében. Szakigazgatási szervenként váltakozóan azonban a Törvény idevonatkozó rendelkezései nem minden osetben érvényesülnek maradéktalanul. Ezzel kapcsolatosan a leggyakrabban jelentkező hibák a következőkben foglalhatók össze: a./ A Törvény 17.§,/3/ bekezdése alapján az ügyfélhez intézett felhivás nem minden esetben tartalmazza a felhivás teljesítésének határidejét, de azt a figyelmeztetést sem, hogy a felhiváE nem teljesitése esetén az államigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Ennek következtében többször szüksége:: a felhivás megismétlése. Ez az ügyintézés elhúzódását okozza, ami az ellenérdekű ügyfél jogérdekeit is sértheti. A törvényi rendelkezés helytelen alkalmazását tükrözi visz- sza, hogy a szakigazgatási szervek az ügyfelet adatkiegé- szitésre hivják fel olyan esetben is, amikor a szükséges adat a társ szol: igazg atá;; i szervtől közvetlenül is beszerezhető volna. b./ A holyszini szemle fogalomkörébe sorolhatók az oktatási-, egészségügyi szakágazatban.a környezettanulmányok, a lakásügyi szakágazatban az u.n. adatfelvételi lapok, az adóügyi igazgatás pénzügyi vizsgálatai, az épitésügyi igazgatás műszaki jellegű szemléi. A szemle a tényállás tisztázásának egyik legfontosabb eszköze. Megállapioásunlc szerint: azonban a holyszini szemlék móg nem kapnak kellő súlyt a hatósági eljárásban. Gyakran - főként a nagy ügyiratforgalomra és loterhelésre I i- 2 »
