1966. június 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

14

- 9 tesz tanúságot Sohiiflfer Judit, aki pl* a József Attila Szinház Beckot előadásában nagyon kifejező, egyszerű kosztümjeivel szinte nz előadás mondanivalóját húzta alá. Mialkovszky Erzsébet a tőle megszokott magasszinvnalu "Hamlet" jelmezeivel, amelyet az átredezésnél még tovább fejlesztett, tette látványossá,, emlékezetessé a főváros szinházi életében kiemelkedő előadást. A fővárosi szinházi előadások díszlet, jelmez megoldásai lépést tartanak ugyan a világ színpadjaival, mégis sokszor konzervatívak, rutinosak. Több izgalmas, u/3zerü diszletet, jelmezt vár közönségünk, a régi beidegzett megoldások helyett,

II.

A színházaknak csak ogyik oldala a művészi alkotás, az előadás. A másik igen fontos tényezője a nézőtér a közönaé,1.. Már a színjáték megszületése c "játszótársat", a játékot meghallgató közönség együttes játékát, do legalábbis érdeklődését, figyelmét i- gényolte. Ma is fontos feltétele, a modern színháznak. Hiszen közönség nélkül a színjáték önoólu játszadozássá, érdektelen párbeszédekké válna* Épp ezért a színházak látogatottsága nem csak gazdasági kérdés, bár az sem mindegy, hogy a. sok szellemi és fizikai erŐfoszi tést igénylő munka, fáradság kárba vesz-e? Vagy "termő talajra" talál a színházlátogató közönségnél,

A főváros 16 színházának az egyéb művészeti szórakozási /tárlatok, hangversenyek, TV. rádió stb./ lehetőségek mellett - a kisebb visszaesést is beleszámítva pillanatnyilag - kielégítő a látogatottsága.

1963-ban 3.242.766

1964-ben 3.212.241

1965-bon 3.129,841

A befogadó férőhely kihasználás a következőképpen alakult:

1963-bon 77.9 %

1964-ben 85 %

1965-ben 82.1 %

/A Petőfi Szinház megszűnt, Nemzeti Szinház átköltözött, 2.9% csők* kenés./

* .tói*

5 re I

I

1 -'N i