1966. május 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
82
I i fi- 4 ragé az előirt eredménynél 239.1 millió Ft-tal magasabb, A vállalatok közül 122 vállalat eredménye az előírtnál magasabb és összesen 267.4 millió Ft a többletnyereség, 10 vállalatnál pedig 28,3 millió Ft az eredménylemaradás. További 9 vendéglátóipar! vállalat a vállalatgazdálkodási eredményét nem teljesítette, igy tanácsi szinten az összes eredménylemaradás 41.8 millió Ft, Az elo- ző'évhez viszonyítva a túlteljesítő vállalatok többletnyeresége 87.Q millió Ft-tal emelkedett, a lemaradó vállalatok eredményromlása podig 91,4 millió Ft-tal csökkent, A mérlegszorinti eredmény alakulását népgazdasági ágazatonként éa szakigazgatási szervenként az l.sz, táblázat mutatja be. Az eredmény alakulást népgazdasági ágazatonként vizsgálva megállapítható, hogy valamennyi ágazatnál tultelje3ité3 következett be. Legmagasabb - 102 millió Ft - a többletnyereség az ipari ágazatban, döntően a helyiipari vállalatok cs a Föv.Gázmüvek tulteljesitése következtében. A helyiipari vállalatok többletnyeresége döntően - 57.7 millió Ft - önköltségcsökkentésből származik, az anyagköltség megtakarítások, a bérügyi ós egyéb szervezési intézkedések, a takarékossabb gazdálkodás következtében, részben a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával járó adókedvezmény, - 11,6 millió Ft - valamint volumenváltozás következménye, A Gázmüvek 24,8 millió Ft többletnyeresége a volumen emelkedésével, a földgázfelhasználás növekedésével, létszám éa bérügyi, valamint egyéb takarékossági intézkedések megtakarításaival függ össze, A kereskedelmi ágazat 83,2 millió Ft túlteljesítése egyrészt a forgalom növekedéséből és a kereskedelmi ráfordítások csökkenéséből származó 48.4 millió Ft vállalatgazdálkodási többleteredményből, másrészt az elkülönített nyereségek és veszteségek 34.8 millió Ft nyereség- egyenlegéből tevődött össze, A közlekedési ágazat 31.2 millió Ft többletnyeresége a megtett bérügyi és egyéb szervezési intézkedések megtakaritasából, a tervezett zsufoltságosökkenés elmaradásából ós a pályafenntartási, karbantartási munkák kisebb mértékű végzéséből, továbbá összetételváltozásból ered. Az egyéb ágazatban nagyobb mértékű többle-teredményt a Közmű és Szolgáltatási Igazgatóság vállalatai és a Mozgóképüzerai Vállalat értek el, döntően a szolgáltatás volumenének emelkedése és a takarékosabb gazdálkodás eredményeként. Az építőipari ágazat kisebb mértékű ercd- ménytulteljesitése az Építési Igazgatóság vállalatainál keletkezett, elsősorban a jobb munkaszervezés, a bérgazdálkodás javulása ós az improduktív költségek csökkentése következtében. A mérleg és eredraényfelülvizsgálatok során a kiadott irányelvek alapján a revizorok kimunkálták azokat az eredménymódositó tételeket , melyok a vállalatok jó munkájától függetlenül idézték elő eredmény javulást, illetve romlást. Az eredményt módosító korrekciók figyelembevételével a vállalati érdekeltség alapjául szolgáló többletnyereség az előző évvel összehasonlítva a következő: /: Ezer forintban :/ 1964.év 1965.év Többletnyereség • 179.571 2677407 Eredmény c3ökk,kor, - 70,288 - 92;684 Eredmény növ.kor. + 29.963 - 40,325 + 34.874 - 57.810 Érdekeltség alapjául • szolgáló többletnyereség: 139.246 209.597 ——------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 9 . 4 ra
