1965. december 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
83
§ i fi rt 2 lcnü.1 alkalmazott magasházak beillesztése is a kqmpoziciób^. Ebben a vonatkozásban azonban hasznos tanulságk.éfa, volt mgg- állapitható, hogy bár ezok semmiképon som mellőzhetők, mégis egyáltalán nőm tekinthető kövotclménynok azoknak túlzott számban ás főmotivumként való alkalmazása. A városközpont kialakítására általában azok_a tervok nyújtottak, jó mogoldást^ amelyek gzt.nom osak a település súlypontjaként helyezték cl, hanem egyben szorvcs kapcsolatba_is.hozták a 11—cs főútvonallal és a gyorsvasútiá fejlesztendő Ht)V.~ vol. A zöldterületek rondszeránok megalkotásával a toryok a különböző holyosnek tokinthető irányelvek rögzítésének a lehetőség gát tisztáztál^. így többségükben, a nagymértékben bokrositott beépítés sogitségével, annyira föllazítják az egész telopitósi torülotot, hogy az épületbokrok, illotőiog a városszorkezoti ogységok között csaknem teljes egészében összefüggő zöldterületi környezet alatail ki. A torvok a lakóíolepnok a torvezési terüloton való elhelyezése tokintetébon ogy éhként két, alapolvébcn különbőz^, „de ogy- aránt mogfelolő megoldást nyújtanak. Nagy iFVaégaV x a kijelölt területnek csak a HÜV-vonaltól nyugatra elterülő és a dombvonulatra lankásan folhuzódó részét épiti bo, kisebb részük a HÉV-vonal mindkét oldalát bevonta a lakótelop tclopi- t ési torvéhro. E két alternatív rnogoldás tanulságaként megállapítható,hogy a békásmegy őri telepítés esetleges továbbfejlesztésének a.lehetősége mindenképen fennáll, sőt szükség esetén az crodctilcg jai v vasoltnál nagyobb /: 5o-6o«ooo lakósu :/ telopitési egység kialakítása is megvalósítható. Ebből következtetve, az épités I * . - -0
