1965. november 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
-7ságtalan. Közülük - nz eddiji feltárások alapján - 540-et életveszélyessé nyilvánítottak. /"A" kategóriába soroltak/, ezek lebontását sürgősnek tartja a szakvélemény. További 502 lakás nagyfokú avultsága miatt "C" kategóriába került. A jelenlegi ütemmel az ismert életveszélyes lakások kiürítése közel 10 évig tart. Ha noa tudjuk növelni a romos lakások bontási ütemét, számuk rohamosan emelkedni fog. Sz a tény az érintett lakosságra morálisan igen rosszul hab és olyan feszültséget támaszt, amely már tarthatatlanná válik. Amikor 1962-ben elkészült és jóváhagyták a Józsefváros középső részének szanálási tervét, a területre építési tilalmat rendelt el a főváros. Sz az intézkedés 556 lakóépületet, illetve 8966 lakást, kb. 30.400 lakót érint. További gondot okozott,hogy a Házkezelési Igazgatóság olyan irányelveket kapott felettes szerveitől, amely szerint az 5 éven belül szanálandó épületekben csak a minimális lakhatóság biztosítása érdekében végezhetnek karbantartási, életveszély elhárítási munkát és még a bérlő költségén sem engedélyezne.tő korszerűsítés. Az "A” kategóriába sorolt épületeknél ugyanezeket a szempontokat alkalmazza a HKI, tehát 5 éven belül lebontandóként kezelik, holott ez nz időpoub teljesen bizonytalan, mert a szanálás üteme előreláthatólag jóval lassúbb less a tervezettnél. Szék az intézkedések a legrosszabb lakáskörülmények között élők helyzetét teszik még súlyosabbá. A Tömő utca környékén lebontattunk 16 lakóépületet, illetve 166 lakást, de az épitkezés a megadott határidőre nem indult meg. Olyan tájékoztatást kaptunk,hogy még több műszaki kérdés tisztázatlan. A VIII.kerület indokolt szanálását igán nagy mértékben gátolja' az o helytelen nézet, hogy az uj lakótelepi építkezésekhez viszonyított magas 3zanálási arány miatt nz építkezés gazdaságtalan. A BUVÁTI-nak a fővárosban 23 helyen végzett felmérése és számításai szerint a VIII. kerület szanálása a viszonylagos magas bontási hányad mellett is a leggazdnságosabbnk közé í tartozik. Nagyban neheziti munkánkat,hogy sem az életveszélyes lakások kiürítési idejére, sen a szanálás lebonyolítására, sora nz épitkezés ütemére határozott választ nem tudunk adni a lakosságnak. Az épületek már fent vázolt állapota nehéz helyzet elé állítja a Házko- 28*56 // • hísM0 * I i
