1965. október 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
286
- 30 - 1 fi I ipdmd Te lenne jegyezve. I Sok mindent nem értek* ha a tőkét akarjuk megmozgatni, akkor csináljunk társasház-épitlcezéselcet. Felmerül az a kérdés is, hogye pénzügyi konstrukciónak alárendeljük-e a műszaki problémákat. Me-tazt is el lehet képzelni, hogy felemeljük a szövetkezeti lakások építéséhez való hozzájárulás összegét legalább azzal, hogy azonnal meg kell fizetni a beépített bútor árát. Állítom, hogy igy is megfennék a lakásokat. Ha szövetkezeti lakásokat építenénk blokkban, és eladásra meghirdetnénk azokat, bizonyos, hogy mindegyikre akadna vevő. A tömbökben való épitésnek azt a műszaki előnyét is keresni kell, hogy olyan -szerkezetben építjük meg a. lakásokat, amilyen jelenleg rendé Idézésünkre áll. Ha ezeket átterveznénk, akkor megfizetnénk avtímon azt, amit a réven nyerünk. Elég kompi ikált dolog °z, semhogy egyértelműen ki lehetne monoani, hory egy telepi!1 és igy és igv legyen. Miután már van határozat, ezt a javaslat értelmében úgyis egyeztetni fogjuk, én az épitésügyi minisztérium települési főosztálya meg fogja vitetni a tanács illetékes szerveivel, hogyan legyen ez a település. Véie- ményera jnrint a legegyszerűbb konstrukció az lenne, hogy a szövetkezeti i lakások a rá nyn zárná t emeljük fel. Nem tudom, mi a ráció abban, hogy a társaoház-épitőknek odaadjuk a Kacsóh Pongrác utat, amit nagyrészt közművesitettünk, amelynek ma?rakrt«*t*kr«xki»X5citTítsi* íásixwxak megoldjuk a közlekedési problémáit, - mi pedig elmegyünk egy másik területre... Kőmives István; A ráció az, hogy segíteni kell a társasház-ápitést. A társasház-épitésről csak általában beszéltünk, de valljuk meg egymás között, hogy konkrét segítséget még nem adtunk. Elnök; Ez volt az első! I _________________________________________________________ ^^ I |
