1965. szeptember 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
201
I- 6 - j kapcsolatban számszerű adatok tükrében vizsgálva hivja fel a figyelmet arra, hogy csak egészen minimális szárnu üres állami telek áll rendelkezésre. Ezért a határozati javaslat 4./ pontja helyett javasolja, hogy az OTP vásároljon családiházák építésére alkalmas üres telkeket, és azokat épitési kötelezettséggel értékesítse.- Majd az emeletráépítés minimálisra szűkült lehetőségével foglalkozik, s ennek kapcsán előadja, hogy az utóbbi két évben folytatott felülvizsgálat megállapítása szerint 5oo emeletráépítési engedélyből 45o nem volt végrehajtható. Tudomása szerint már a jövő évre számos típusterv áll majd rendelkezésre, s igy végre lehetőség nyilik a gyakran nagyon rossz egyéni tervek alkalmazásának betiltására. Rámutat arra, hogy az épitési tilalmak javasolt felülvizsgálatától nagy eredmény nem várható, minthogy változtatásra osupán a jóváhagyott városrendezési terv szerint közintézményei. céljaira lekötött telkek egy részénél van lehetőség. Végül a tanácsi építőipar kapacitása gazdaságos kihasználásának biztosításáról szól. Rozsa László Az előző napon tartott tanácsülésen elhangzott elnöki referátumra utal és részletes elemzés kapcsán hangsúlyozza nek ki a magánerőből történő építkezések a lakásproblémák enyhülése irányában ható, s eösént közérdekű szempontból lemérhető jelentőségét, amelynek jövőbeni hatékony elősegítését továbbra is szükségesnek tartja. Véleménye szerint a magánerőből történő építkezés minél fokozottabb gyakorlati érvényesülése iránti törekvés az állami bérlakásokkal kapcsolatos fenntartási nehézségek figyelembevételével is célirányos. Majd az építőipari kapacitás biztosításának kérdésével foglalkozik. Elnök összefoglalójában mindenekelőtt rámutat arra, a megítélése szerint alaptalaji különbségre, amely a járulékos létesítményekkel való ellátottság tekintetében az állami lakótelepek és a magánerőből felépitett lakóházai: között - ez utóbbiak terhére - fennáll, s e két kategória e szempontból való azonos megítélése mellett foglal állást. Majd az öröklakás, társasház és szövetkezeti lakás kategóriák rendeltetési céljukhoz mért, alapvetően azonos jellegét, a felszereltség, a lakás nagysága és a pénzbeli hozzájárulás mértéke szempontjából, továbbá egyfelől az anyagi, másfelől a szociális, társadalmi szemlélet érvény csillésének túlsúlya szempontjából egymáshoz mérten megállapítható különbségeket teszi elemző vizsgálódása tárgyává.- A magánerőből történő lakásépítkezések szervezése körüli hiányosságokat konkrét példák tükrében vizsgálva mutatja be,és ezért e vonatkozásban az állami lakóházak tekintetében érvényesülő tervezés bevezetését tartja szükségesnek. Majd a közmüvesités költségei fedezete */# i r | /mm * , 0
