1965. szeptember 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
159
I J- 39 Nagyon alaposan nézzük meg, hogyan lehet pontot tenni ennek a telekbiztositási ügynek a végére, kisajátítások utján. Nem hiv tkozom most az állami telkek átadására, mert összefüggő telkekre szükség van egyéb beruházások miatt. Gács László: Kedves Elvtársak! Csak néhány fontos kérdéshez szeretnék hozzászólni. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a lakásprobléma megoldásában teljes igazságot szolgáltatni nem tudunk. Valamennyien tudjuk, hogy az emberek egy részének' van lakása, másik részének nincs, az emberek egy része kap ingyen bérlakást, másik része olcsó szövetkezeti lakást, harmadik része pedi0 megpróbál összegyűjteni annyi pénzt, hogy építsen egy családi házat, vagy vásároljon lakást. Felmerült, hogy a társasházépitéseknél, sőt, az öröklakások építésénél is vegyük figyelembe a szociális szempontokat. Szeretném est a kérdéet a helyére tenni. Van egy ötéve: párt- ée kormányhatározat arról, hogy a magánerőt a lakásprobléma megoldásába fokozottan be kell vonni. Azt a 7-3 milliárdot tehát, amely a takarékpénztárban van összegyűjtve erre a célra, amelyet tehát a lakosság azért takarított meg, hogy a maga lakáskérdését megoldja, a lakásprobléma megoldásába fokozottan be kell vonni. Ezzel egyet is értünk, mert hi- í szén ismerjük a népgazdaság helyzetét. Van e mellett egy szociális probléma. Le hogyan néz as ki? Elmondom a számokat: 1964-ben épült Budapesten bérlakás 2423, szövetkezeti lakás 2o39» amelyet majdnem ingyen adtunk; épitési kölcsönből 3274 lakás, ami azt jelenti, hogy ezeknek az esetében a költségeknek a 25 %-át tették le, - és felépült e mellett 521 öröklakás. A felépült összesen 89oo lakásból tehát 521 öröklakás -Budapesten! Szóval itt szociális szempontokat alkalmazzunk! Le hogyan néz ki a szociális szempont? Itt van egy lista, amelyet Sarlós elvtársnak is elküldtem. Hogyan lehet a szociális szempontot alkalmazni, amikor 1 “ fr | | ■mmmm * #>.«- ... * < ~ xpp
