1965. szeptember 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
138
I-12- j é Számadatokat fogok ismertetni, amelyek azt mutatják, hogy tulajdonképen mindent elosztottunk már, és úgyszólván alig áll valami a rendelkezésünkre. Mi történik majd a harmadik ötéves terv további éveiben? A következő dolgok azok, amelyekről tudomásom van. Megjegyzem, hogy ezek tulajdonképen egymástól független számok, csak nagyon kis átfedések lehetnek bennük. Gács elvtárs említette, hogy 7000 öröklakást akarnak a harmadik ötéves terv folyamán épiteni. A KISz szervezésében 3500 lakást akarnak épiteni. Ezen kivül az OKISz- nál több, mint 3000 konkrét vállalás van, és majdnem ezer megrendelés. Ez összesen majdnem 15000 lakás. Tehát tulajdonképen többet szétosztottunk a kapacitásban, mint amennyi a rendelkezésünkre áll. Nyil- Tánvalé, hogy a nagy propagandát a rádiő és a televízió csinálja,- és nem tudom, hogy még milyen dolgok vannak itt. Ilyen nagy szervezést nem szabad csinálni, mert többet ártunk vele, mint amennyit használunk. Nem azt mondom, hogy az a kapacitás, ami a rendelkezésünkre áll, változhatatlan. Lehet, hogy valamivel többet tudunk épiteni, de nagyon jelentős mértékben többet épiteni aligha lehet. Ezért javasolom, hogy alaposan mérjük fel a jelenlegi helyzetet, hogy miként állunk a szervezésben, a kapacitásban, a közmüvesitett területek tekintetében, - hogy végül is egészen tisztán láthassunk az ügyben. Felmerült az, hogy a lakásépítésben vegyenek részt a fővárosi építőipari vállalatok is. Ez a javaslat az építésügyi minisztérium részéről merült fel. Véleményem szerint ezt nem szabad elfogadni, mert a fővárosi építőipari vállalat oknak a karbantartásokat, tatarozásokat és felújításokat kell elvégezniük, és nem szabad tőlük elvonni a kapacitást azzal, hogy emeletráépítéseket végezzenek. Tehát ezt a javaslatit nem szabad elfogadni csak akkor, ha emellett képesek lennének az építőipari vállalatok arra, hogy zavartalanul elvégezzék a reájuk háruló tatarozási, karbantartási és felújítási munkát. Ez igen nehéz lesz, miután az épitésUgyi minisztérium erről a területről levonult. őszintén megmondom: nem helyeslem azt, hogy a társasház- épitkezéseknél az Üzletszerűség elve érvényesül. A múltkoriban volt ilyen esetem: ttajrfpanaszos levélben fordult hozzám, amelyben elmondta, hogy 40000 forintja van, - világéletében albérletben lakott, és jelenleg is úgy lakik, és van egy 8 éves gyermeke. Az OTP-nál nem voltak hajlandók bevenni őt a társasházépitési akcióba, azzal az indokolással, hogy vannak olyanok, akiknek 60-70000 forintjuk van. ügy néz ki tehát, /& . . .. .... mm ____ i — I
