1965. július 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
8 i yl pol: és vallásos emberek körében, amely elsősorban a legális és illegális lohtőségeik fokozottabb kihasználásában jelentkezik. Az óimult évek tapasztalata azt is mutatja, hogy az egyházak az if# juság megnyerésének problémáját egyre inkább létkérdésnek tekintik. A papok törvénysértő cselekményeiket a legtöbb esetben az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységük során követik el. A fiatalság körében fokozódó aktivitást jelzi, hogy a körmenotokben nagyobb számban és szervezettebben vettek részt fiatalok, főleg általános iskolások, do nem becsülhető le a középiskolások és egyetemisták részvétele sem. Az egyházak ifjúságára gyakorolt befolyását nem mutatják megbízhatóan az iskolai vallásoktatás számszerű adatai. Jellemzően mutatják ezt az 1963-évi összesített adatok. Ebben az évben ugyanis összesen: 2.564 különböző vallásu fiatal jelentkezett vallásoktatásra a fővárosban, ugyanakkor az egyházi jellegű egyéb engedélyezett oktatásokon 11.500 fiatal vett részt. - E számban nőm szerepel a róm. kát. templomi katcchéz.is és a protestáns egyházaknál a bibliaórákon résztvevők száma. Az egyházak részéről az tapasztaláétó, hogy az iskolai vallásoktatás helyett a fiatalságnak inkább a templomi katechózis, illetve a bibliaórákon való részvételére törekednek. A munkahelyi bázisokra is igyekeznek befolyásukat kiterjeszteni, igy elsősorban a TSZ-okbo és KTSZ-elébe, de nem lebecsülendő az a munka sem amelyet a kórházakban és klinikákon végeznek. Az egyházpolitika és a világnézeti harc összefüggése. Tekintettel az egyházak létének sajátos jellegére, a differenciált egyházpolitikai munka mellett, hangsúlyoznunk kell e. vallásos világnézet elleni küzdelem fontosságát. Az a tapasztalat, hogy a fővárosban sok helyen ma még nem látják világosan a tudományos világnézet terjesztésének feladatait és helyes módszereit. Több helyen zavart okoznak a vallásos világnézet e-llcni küzdelem folytatásánál, az állam és az egyházak viszonyának normalizálását szolgáló lépések. Nehezen értik meg, hogy állami és társadalmi szerveinknek, az egyházi személyekkel a szocializmus érdekében történő együttműködésé nem zárja ki, hanem feltételezi a vallásos világnézet elleni küzdelem szabadságát. A tudományos ismeretterjesztés mellett nagy óbb figyelmet kell fordítani a jelentős családi események-- névadó, esküvő, temetés, meghitt a szocialista társadalom jellenző megrendezéseire. t * - .*»
