1965. július 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
51
Í H 1 i- 3 értékével és jellegével ellenkező, vagy ahhoz méltatlan célokra, rendeltetésével bántóan ellentétes módon használni nem szabad. Az ilyen használatot az építésügyi hatóság köteles megtiltani". Az idézett rendelkezésből következik, hogy a műemlékvédelem érdekében az építésügyi hatóságnak hatáskörébe tartozik a rendeltetésellenesen használt épülőt használatának megtiltása, sőt ezt a jogszabály kifejezetten kötelességévé toszi. A használat megtiltása viszont csak nz épület kiürítésének elrendelésével realizálódhat, mivel a helyiségben lévő áruk eltávolítása nélkül a raktárt kezelő dolgozókkal szemben bármelyik pillanatban bokövetkoz- hatő balesetveszély lehetősége, és az árukban bekövetkozhotő károsodások nem háríthatók el. Az É.M.Országos Műemléki Felügyelőraég szakvéleményében foglaltak kellőképpen bizonyítják, hogy a Budaposti Textilnngykororkedelmi Vállalat a nUon- lékápülotet rendeltetésével bántóan ellentétes módon, annak súlyos megkárosításával használta. Ezért az épitésUgyi hatóság törvénysértés nélkül kötelezte a Budapesti Toxtilnagykercskedelrai Vállalatot nz épület kiürítésére és téves az Ügyészi óvásnak az u megáilapitása, hogy a műemlék védelméről szóló jogszabályok, épületnek az épitésUgyi hatóság által történő kiürítését non toszik lehotővó. Az Áruraktározási Hivatal - 912/184/1964. számú közlése szerint - kifejezetten nz elotvoszélyes épülőt kiürítése érdekében a Mezőgazdasági Kiállítási Iroda területén 1964, október 15-től megfelelő befogadóképességű összésen 3.300 tf alapterületű tárolóterot utalt ki, mivel a Belkereskedelmi Minisztérium csoreholyiségot nem tudott biztosítani. Az Áruraktározási Hivatal kiutalása ellenére, a Mezőgazdasági Kiállítási Iroda területén biztosított épülotbo a Belkereskedelmi Minisztérium más vállalatai költöztök be. Ezt a kérdést viszont a Belkereskedelmi Minisztériumnak kell rendeznie és non nyújthat jogalapot az élotveszólyes müemlékópűlot kiürítése alóli mentesítésre. Fontiokot összegezve, az épitésUgyi hatóság az élet- és vagyonbiztonsági kevotolnónyekro, valamint a műemlék épülőt állagának veszélytelenitéséhez fűződő órdekekro tekintettel jogszabálysértés nélkül rendelte ol nz épülőt kiürítését. Mogjogyzondő, hogy az ügyészi óvás benyújtását követően 1965. május 2ű-án fölvett helyszíni jogyzőkönyv szorint a kerületi ügyész, valamint a kerületi rendőrkapitányság vezetőjének jelenlétében ujabb szemlére került sor. Egyértelműen az az álláspont alakult ki, hogy n hatósági határoz"t végrehajtásának hala.déktalanul érvényt koll szerezni. Ezért olyan döntés született, hogy az É.M. Beruházási Vállalat igazgatója az élet- éra testi épség mogvódoso érdekében haladéktalanul zárja le a Karmelita épülőt bejáratait, tiltsa mog az épületben emberek '.Ital való tartózkodást és ezzel szerezzen érvényt nz épitési hatóság'jogerős határozatának n fenti intézkedésekkel hiritsa ol az életveszélyt. Fentieken túlmenően az É.M. Boruházási Vállalt igazgatója haladéktalanul vizsgáltassa felül az épületen belüli és külső homlokzati ducolásokat ós azoknak megerősítéséről gondoskodjék. Budapest , 1965. junius 21. 'Bartos István s.k. V.3, elnökhelyettes I ! _---------------—- i ■■mm