1965. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
i- 3 zclc nyomán keletkezett termelési problémák is előidézték-# Sőt e- zekro a felek sokszor alapos ok nélkül is hivatkoztak# B viták keletkezéséhez maguk as állami, helyi és szövetkezeti ipar irányitói is hozzájárultak, amikor nem tartották be a szakosítással kapcsolatos előírásokat, s különösen a belkereskedelmi szex'vek hozzájárulása, vagy tájékoztatása nélkül hajtottuk végre összevonásokat, profilváltozjjatásokat. Még az egyes termékeket folyamatosan termelő üzemelrbnnek következtében szállításaikat azzal tagadták megy hogy berendezéseiket átcsoportosították, lebontották. A kereskedelem pedig a termeléskiesés idejére előre nem biztosíthat t ©a az ilyen szükségletek kielégítésére szolgáló készleteket. A szerződési viták száma azért is felnövekedő bt, mert az elmúlt év során nehezen tisztázódott, hogy egyes termékek hazai gyártásának von-e jövője. így pld. a Csepel Kerékpár és Varrégúpgyár a háztartási varrógépük korszerűtlen típusai miatt a hazai gyártást meg akarta "szüntetni, s az egyes típusok fojlc3ztcsi lehetőségével nem foglalkozott. Kétségtelen, hogy mi elavult típusokat gyártottunk, de ennek ellenére sem biztos, hogy lakosságunkat import segítségével gazdaságosabban láthatjuk cl, o különösen, hogy a hasai korszerűsítés ne lenne kifizetődőbb. Miután a kereskedelmi készletek kifogyóban voltak, a döntőbizottságnak kellett átmenetileg a hazai ellátást a -szerződés létrehosás©ávol biztosítania. Hasonló volt a helyzet a motorkerékpárgyártásnál is, ahol a KGST. nem jelölte ki a profil jövőbeni gazdáját. Itt az 1964 évi nagyobb külföldi kereslet miatt könnyebb volt elrendelni a termelés kötelező folytatását. A rádiógyártásnál a belföldi piac túltelítettsége miatt nem tartották célszerűnek ©a gyártmányfejlesztést. Csak 1964-ben figyeltek fel arra, hogy a nini©atürizált, trmzinztoros táska ós'zsebrádiók a lakosság részéről keresettokj s egy rádiógyár 250.000 300.000 drb-ból allé teljes kapacitását leköthetné a használatban lévő u.n, asztali rádióknak az egyes háztartásokban óvenkint folyamatosan lYcseréto én/a szoruló 10 - 15 %-a. 4. A rádió és televiziógyártásnál a leggyakoribb szerződésszegésük főle^ a szállítási késedelmek voltak. A Villamossági Televízió és Rádiókészülékek CyáFá~l9t>r január 1 napja óta egyedül gyártja az összes hazai rádiótipusokat,'sőt két tipus kivéterével kizárólagos a televízió gyártása is. A vállalat azonban negyedről- ' negyeire■termelésével rendszeresen lemarad. Rádiókészülékekből 1964, II# negyedében exportszerződéseinél 14,1, belföldi szer"’* déseinél pedig . 23.4 millió Ft; 1964. III. negyedében csak belföldi szerződéseinél 13.2 millió Ft. értékű volt a lemaradása. Nem volt jobb a helyzet a televízióknál sem, mert az 1964 évi lemaradás maga 44 millió forintot tett ki. A tGrvlcinarodánok tulajdonképpeni előidézői: az alapanyag ós munkaerőhiány, különösen pedig az a lka t rész c;y árt a s bo £ Kooperál! Vállalatok 'Icescdeltne. A termelőüzemek 'lélnaratiasuiiaiálc „zenitéi az" igazi' előldezoivéT vétkességüket ccak a legritkábban tudták kimenteni, mert közben maguk is valamely belső szervezési, technológiái ,^kooperációs, vagy egyéb hibát követtek cl, s igy a tervlemaradást előidéző tulajdonképpeni tényezőket elég nehéz is • volt felderítenünk... I ____________________________________________ i-mm „ , »
