1965. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

227

I i é3 igy eléggé a fenntartó szerv határozza meg a kiadások mérté­kót* Néhány vizsgálatot folytattunk, amelyeknek alapján az a meg­állapításunk, - lehet,hogy ez nem általánosítható- hogy néhány helyen többet fordítanak az üzemélelmezésre, mint amennyit a norma megállapít, éa igy jobban ellátják a saját dolgozóikat. Ha ezt valamilyen közös szintre sikerülne hozni, akkor a megszüntetési folyamatot le lehetne állítani. Eltérő normák vannak, és van olyan vállalat, amelynek - nyilván gazdálkodási eredményei alapján - meg van engedve, hogy a normán felül is áldozzon a közétkezte­tésre. Mondom, ha ezt sikerülne szabályozni, akkor megéllithat­nánk a megszüntetési folyamatot, - azonban a továbbiakban enge­délyhez kellene kötni az üzemi konyhák megszüntetését. A másik kérdés, ami felmerült az, hogy a vendéglátó- ipart fokozottabb mértékben igénybe kellene venni az üzemi étkez­tetés tekintetében, akár az ebédek, akár a vacsorák kiszolgálá­sánál. Ha a dolgozókat második, sőt harmadik műszakban is akar­juk foglalkoztatni, és ezzel kapcsolatban az asszonyokat teher­mentesíteni akarjuk a főzés gondjaitól, különösen egyes időszakok­ban, pl. nyáron, - akkor felmerül a kérdés, hogy ezt hogyan lehet megoldani? Egyes vendéglátóipari egységek idegenkednek attól, hogy üzemi étkeztetéssel foglalkozzanak, pedig véleményem szerint erre meg volna a lehetőség uj boruházások nélkül is. Van egy sor olyan vendéglátóipari egység, - nem a Gellértszállóra, vagy a Gundel vendéglőre gondolok - amolynek helyiségei nappal üresen állnak, vagy csak minimális mértékben vannak igénybe véve, de nem foglalkoznak közétkeztetéssel, mert félne# a nivó-romlástól. Abban van valami, hogy az üzemekből éa a kereskedelemből jövő dolgozók köpenyben, vagy munkaöltözékben jelennének meg ott az étkezésiidőben, éo ez szerintük rontaná az illető vondéglátóipa- ri egység nívóját. Véleményem szerint azonban mégis meg lehetne oldani, - azonban nem tudják megoldani, mert létszám-többlettel járna. De megérné, mert nem volna szükség uj beruházásra, hanem osak létszámra, és a meglévő felszereléseket fel lehetne hasz­nálni. Példaképen felhozom, hogy egy sor cukrászdában, amelyek 'in * - mpp »

Next

/
Thumbnails
Contents