1965. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
l-6Ú I Tanács te éken?;súgóban c kérdés elsőrendíiségét bizonyítja, hogy 1964-ben ismét megbízta ez Építési és Közlekedési Állandó Bizottságot, c korábban clkés: itett és jóváhagyott távlati fejlesztési tervek felülvizsgálatára és ez alapján elkövetkező dő időszak további távi"ti terveinek és részletes végrehajtási t.rve nők elkészítésére, A megbízás cicáján ez Építési ós Közlekedési Áll ndó Bizottság albizottságainak bevonásávol megfelelő szakmai felkészültséggel az Építési és Közlekedési Osztállyal együtt elkészítette a kerület további fejlesztési terveit. Ebben lerögzítette, hogy a földutak rendezését, tekintv-- annak csökkenő tendenciáját, esztendőnként kisebb ütemben kell végezni, mint oz eddigi időszak alatt. A ;úrdeépités ütemét 1967-től kezdődően az évi lo km helyett 5 km-re csökkenti. Az eddig e célra felh cznált összegeket a korábban emlitett kerületi utak mélypontjainak felgyülemlő felszíni csapadék vizek elvezetésére szolgáló közosctorneépitésérc fordítsa. A szemlélet változásit mutatja, hegy az uj terv készítésénél a t :nácst gok és a lakosság már teljesen nyugodt légkörben vitatta a jav isi tokát. Ennek oka, hogy az előző terveink és munkánk alapján a lakosság jórésze és a tenácst gok a jelen terv megvitatása és elfogadása során tisztán látta a fővárosi os kerületi kommunális problémák megoldásának összefüggéseit, a sürgősségi sorrend negállapításának szükségességét, és a megoldás vurh tó időpontjának a lehetőségekkel való ös s zc hang ol ás át. Lényegében tehát megszűntek azok a régi "aki bírja, marja" elv alapján álló közelharcok erek a saját utca. csak a saját körzet érdekében. Ezt, nagymértékben segíti az Állandó Bizottság határozott kiállása, úgy a tanácsülésen, mint a lakóterületi megbeszélésekéi?: a főváros és kerület egészének egysége, a sürgősség és gazdaságosság, o t..rvszerüsúg mellett. Végső soron mindenki tisztán látja na már nemcsak a szükségletet, hanem a lehetőségeket is. II. A sa’.iö.t .röhől végzett munka gazdasági hatékonysága. főbb ..redm .nyel ol- probToLuf:" ....................... - • - - A Tanács részére a legtöbb problémát a kavicsolt utak karbont rtásó okoz to. Egyrészt összterületének nagysága miatt, másrészt a s a a át erőből vújgzett lm■ rbantartást nem követ cc _a zónnal es terv., zeiucn ©'YöTTric uY~ YozeTés /poroYqpz,is/,Ync"ly vlH.THYat~b'a adás utján Vor'téárt'." ' u vulTcY't Ifőkssor c.' a 17 nyír végén, sót os s zesila zTTe~n g a porolajozást. Ezért a már korábban elvégzett kátyúzási munkálatok t általában r.ieg kellett ismételni, vagy ha ez nem volt lehetséges, a kátyúé u- tolc kerültek olajozásra* A nem megfelelő időben végzett proolajoz x az itt említett többletmunkán kivül az utak állagának romlását is előidézte. A proolc jozási műnk‘.ért kifizetett üszseg igen magas volt. /Lásd 4*sz. melléklet./ Az olajozás ra?*c átlagosan 7-3 Et-be került, de clő- * fordult ennél magasabb úti g is. Az Útkarbantartó Kirendeltség megalakulás a előtt ez ut a le olajozás ára* VvT T siTílTe"-T,? ~~i TTo ~fö rTrTi cTíT" FsTzrY.tunlf fl.T cca.'Tpo ezer rar ut;iYYül.Y"~ölTJo~r s araa É ' Tz Kgy*TJTF7/zetT*pToola'Jo!wast iie'gfclclocn1 ellenőrizni sem lehetett /az utak 1 rf-ére eső óla jmonnyiseg tekint ..tűben, /igy a vállalat annyit számlázottamennyit ak rt. Több lkalo mai előfordult emiatt a k„r. Tanács részéről fizetési nehézség, ne rt az olajozás befejezése után o szerződési! .1 lén gőgösen többet számlázott c vállalat. Az olajozás lebonyolít ásó gyakran eső.; időben tört-ut, igy as kiv rt célt non élte el. • . e, * > t
