1965. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
... - — -........... ’T.....- ........ — ■ • '■ " ' T;; . ■ g ' ’ ' v '■ i £ l- 2 Az utak minőség szerinti megoszlása YrüTc.i viszonylatban torzképet out el, mert az 192o- s években épült .'.ekerlc-tzlep 58 km ut hálós ;tábó! 5o km szilárd burkolattal készült /lásd 2. z. melléklet./ Mint a mellékletekből nugállapithetó, c kerület szilárd búr alatta 1 ellátott útjainak egy része ig„n clLonyegolv íulapotu, külön övén a Zeke rlc-te lepi vizes mákodéin útfelületek. Jellemzi a kerül at útviszonyait a szilárd burkolattal ellátott gyalogjárók helyzete is, 1958-ban a kerület több mint ?2o km boeszu gyalog járój. bél mindössze 1,5 km rendel keze tt szilárd burkolattal.' /lásd 2. s z. melle lile t ,~r~ Az ut helyzet" j e 11 emzóVénelc' Tg e n fontos tényezője a ker l/ti utak csatornázottsags, a r e Iszini csapodékvízek cívcacete'ncTf moclje: i\ kifrulct a környező kerületeknél El ács onyaob fckVeeu*, nem eg./cnlctes felszinü tereppel rendelkezik. Az utak követve a terep vonulatait, igen jelentős szintkülönbségekkel akauitak ki. A beépítések sorún tekintve az egységes előírások, az utrendezésok hiányát - eltekintve néhány főbb útvonaltól - oz épületek a kialakult terepmogasságben épültek fel, ami miatt rendkívüli nehézséget jelentett és jelent meg ma is as utak rendezése, a felszíni csapadékvizek elvezetése, oz ingatlanok vécielmc a vizái való elárasztással szemben. A felszíni csapadékvíz elvezetése egyáltalán nem volt biztosított, csupán ez ingatlan tulajdonosok és bérlőik az ingatlan előtti utón igyekeztek a viz elszikkasztását árok- ásással biztosítani. Az igy kialakult utak a kerület egyes területein a csapadékvíz elvezetésének rác g öld eYTans ág c mi a 11 az ős z'i-to veszi e s o- zések idején teljesen járhatstlanok voltak. Az utak felületére jutó felszíni csapadékvíz csatornában történő elvezeté.:c rendkívül kismértékű - bár oz utak csatornázottsága az össz ütme: ny is éghez viszonyítva magas százalékúnak látszik. Ez az ellentmondás az egységes telepítésű Wekerlc-tclcp csatornázottságából és az ott alkalmazott ce~tornc- rendszer kialakításából adódik. /Elválasztó rendszerű csatorna-hálózatot terveztek, azonban csak a háztartási szennyvizek elvezetésére szolgáló csatorna épült meg c tel :pi utak loo %-ban. A felszíni csap'dék- viz elvezetésére szolgáló csatorna nem épült meg, helyette a felszíni csapadékvizek clnzikkosztásáro árokrendszert alkalmaztak./ A kerület más területeinek csatornázottsága aránylag kismértékű /lásd 2. sz. melléklet./ A fentiek mutatják, ho, y az utak állapot a végleges rendezésének alapját azok csatorna cl való ellátása képezi, amely kerületünkben döntő többségében még ma is megoldatlan. A város fejlesztése - utak és csatornahálózat terén - 1953-ban megállt, és a második világháború, majd az azt követő években 1953-i£ megmerevedett j ós csak utána nagyon lassú ütemben a célszerűség figyelembe vétele nélkül indult meg. IA 1f ' —------------- ""I
