1965. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
i * 1 hetett lemondani /nagyságú és túlsúlya m att/ mert ez egyet jelentett volna az iparnak, mint a népgszdusá ; legfontosabb ágának fejlesztéséről való lemondással., Igaz, hogy ez az iparfejlesztés re- konstrukoióo jellegű, a meglevő üzemek kerszerüsitése és bővítése által megy végbe elsősorban ée nem uj ipari üzemek létesítésével/, Mindezek cr.dményóképpen a budapesti iparban jelentős fejlődés következett be. 1949 óta a budapesti állami ipar termelése évente átlagosan 11 %-krl emelkedett és ;z 1964 évi termelés több mint négyszerese volt az 1949 évinek,. Különösen nagyarányú voLt a fejlődés a nehéziparban, a termelés évi növekedése elérte a 13 %-ot. Jelentős fejlődés következett be az építőipar területén is. A fel- szabadulás előtt az ország gazdasági életében az épitőipar igen kevés súlyt képviselt. Az ország kereső-népességének 3 %-át sem foglalkoztatta, 1949 január 1-én 19 ezer építőipari üzem volt az országban és az egy üzemben dolgozók száma alig haladta meg az 5 főt, 195o-től gyors fejlődés és koncentrálás ment végbe az építőiparban. 1954-ben a budapesti építőiparban az egy vállalatra jutó munkáslétszám elérte a Ooo főt, jelenleg a 2ooo főt is meghaladja, 1963-ban a főváros koresőnépcsségének 7 %-a dolgozott az építőiparban. Jellemző az építőipar fejlődésére, hogy az 195o óta a. főváros fejlesztésére fordított összes beruházások egyharmndát, 33 %-át képezték az épitési jellegű beruházások# A budapesti építőipar gépparkja az elmúlt 4 esztendő alatt többmint másfélszeresére növekedett, A budapesti ipar nagyságára éo vezető szerepére jellemző, hogy ,je- ; Ic.nleg ja q fővárosban dolgozik az ország ipari munkásságának 39.-,8 %-s., az építőipari munkásoknak nintegy 31 £-a.. A nagyarányú ipari fejlődés magával hozta az ipar kommunális igényeinek növekedését, melynek kielégítése nem egy esetben n főváros lalcos- ságá.nnk a rovására történt. Például a Fővárosi Vismüvck által 1950- ben értékesít ott lo2.5 millió m3 vizből az ipar 42.1 millió m3-cl részesedette Ez az arány 1963 végére nagymértékben megnövekedett az ipari és egyéb fogyasztás javára,. Az 1963-ban értékesített 21o millió m3 vizből az ipar éo egyéb fogyasztók részesedése 128 millió Mg k íhí-amm J- 2 ..
