1965. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
129
I-9-10. í tf mazésem szerint ez bizonyos vonatkozásban a mennyiségi szemléletet veti fel, és bár utal a gazdaságos túlteljesítésre, de ugy hiszem, hogy nemcsak a túlteljesítés esetén bekövetkező gazdaságosságról van itt szó, hanem esetleg azt lehetne mondani, hogy a tervet túlteljesíteni csak ezekben és ezekben a nagyon meghatározott konkrét esetekben, esetleg bizonyos előzetes engedélyekhez kötve lehet. Itt szeretnék ahhoz kapcsolódni, amit Vértes elvtárs felvetett* a készletek problémájához. Egyetértek azzal, hogy nemcsak az épitőipar vonatkozásában kell utalni a gépek és a berendezések jobb kihasználására. Ezzel később úgyis fogunk még foglalkozni, az első negyedév során, - de a gazdálkodási rendben ezt nagyon erőteljesen ki lehetne emelni. Végül* a munkaügyi résznél utalni kell a norma-kérdésekre, - esetne g a nem normázott munkáknál is az erőteljesebb rendcsinálás kérdésére. Nem tudom, hogy az egyes szervek milyen konkrét utasítást kaptak az évi bér-felhasználás rendjére vonatkozóan. Ml olyan tájékoztatást kaptunk, hogy a bérfejlesztésre ezévben csak a termBlékenységi, illetve gazdaságossági feltételek alapján van lehetőség. Ezért ugy gondolom, hogy a munkaügyi résznél ezt is megfelelő módon fel kellene vetni. Elnök* Kiván még valaki hozzászólni? /Nem!/ Elvtársak! Az elhangzott hozzászólások nem tették kétségessé a betmmjesztett tervet. Előre kell azonban bocsátani,hogy olyan problémánk van a kiadott utasításokkal kapcsolatban, hogy most már annyiféle terv alapján kell gazdálkodó szerveinknek dolgozniok, hogy az a veszély áll fenn, hogy ha pontosan és jól akarnak dolgozni, akkor kissé elbürokratizálódnak. A helyzet az, hogy van éves munkátérvünk, van népgazdasági, van gazdálkodási tervünk, továbbá van végrehajtóbizottsági és szakigazgatási intézkedési tervünk. Ezekhez pluszként hozzájárul a vállalati intézkedési terv is, amely el fog készülni, éa amely részleteiben az elvtársak által javasolt különböző kérdéseket is - hol az egyik, hol a másik helyen - fel fogja dolgozni, ós amely éppen ezért nem is törekedhetik teljességre. Amit Készéi elvtárs legutoljára mondott, hogy a termelékenység felfutása teszi lehetővé a báralapok növekedését, az a gazdálkodási rendben más fogalmazásban van benne, - mert azt mondja, hogy tartós lótszám-megtakaritás esetén a megtakarított bér 50 százalékával lehet növelni a béralapot. ’M | * . fo '--it* »