1964. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
57
i bukása, cs több darab mérsékelt fogadtatás viszont további elmélyült munkára int. Tudjuk: az eddigi eredmények is hallatlan erőfeszítések közepette születtek, de világosan látjuk, hegy továbblépni is csak kemény küzdelem árán lehet. Bizunk benne, hegy a Thália Szinház fiatal vezetősége is tisztában van eszel 2 reméljük, töretlenül tevább tudják vinni helyes eszmei-nüvészi koncepciójukat a további kibontakozás felé, amelyhe* osztályunk továbbra ia megadja a legmesszebbmenő segítséget. Elismerjük, hogy a szinház vezetőségének a színházon belüli nehézségeken túl az állami vezetésen belül is több ellenállást és kételyt kell lcküzdenie, /a Berkesi-darsb müsorratüzése, a Thálin-név felvétele, az Andorra ezinrevitele, a Rozsdatemető drámátizdlása/, S ez természetes, vitáink mindig voltak,.2 lesznek. A szinház vezctóiv.l való kapcsolatunk ennek ellenére jó. így ir erről az igazgató: "Ez a három évad egy szinház életében elég ke-*/'? idő, elég kevés ahhoz, hegy a szinház társulata együttessé forrjon. Ugy érezzük, hogy ez a hírem évad döntő veit szinh-'junk életében, kísérletezés;iben, kudarcaiban és eredményeiben egyaránt. S ugy érezzük e hárem évad szívós munkája., kemény küzdelme és sek-sek tapasztalata most k- zd beérni számunkra. Talán ennek a jele az idei Jászai Mari dij-jal való kitüntetésünk is. Tudatában vagyunk r.nnak, hc; y a mai társadalmi, szervezeti feltételek sckkal kedvezőbbek számunkra, mint bármikor ezelőtt. I:en kedvező, kos, sót e yetlcn lehetséges megoldásnak tartjuk azt a 3 z inh á zv e zc t ó s i önálló s ár 01 és bizalmat a felsőbb szervek részéről, melyet élvezünk. Ma lényegében szabad kezünk van műsorpolitikai kérdésekben, a szinház előadandó színdarabjainak kiválasztásában s előadhatóséguk megítélésében saját lelkiismeretűnk, politikai érettségünk és szakmai hozzáértésünk dönthet. Számunkra ezek a körülmények kedvezőek, c ugy érezzük ki is használjuk, annál is inkább, nert egy olyan szinház, mint a Thália, mondjuk az ötvenes évek élőjén szóba se jöhetett volna, épp ez a csattanés bizonyítéka színházunk maiságának, újszülöttcégének..." Hárem éves tapasztalataink alapján ezzel a véleménnyel éa ezzel, a sutéi'záe sál egyetértünk, sőt hezzátch tjük, hogy a szinhíz rn; ycdik % linók, az 1964/65-03 színházi évadnak mücortc-rvét is művészi koncepciójának szilárd J*cvábbfcj lo e zt é s éve 1 és nigy .n határozott következetesfe ' * i I B
