1964. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

262

» -mm.Mfifi *»«■«!tp 1

nem kapnak tőlünk, máskülönben ezek a javaslatok csupán óhajok maradnak és elég hosszú ideig fognak bukdácsolni a

házkezelőségek anélkül, hogy jelentősen előre tudnának

haladni és ezzel a határozati javaslat 4. pontja amennyiben megszavazzuk - egy kissé illuzórikussá

fog válni. Azzal valóban egyetértenék, hogy próbáljunk

egyszer jelentősebb anyagi eszközökkel előrelépni ezen a

téren. Az egyik oldalon a Házkezelőségi Igazgatóság vezető

embereivel szemben, ahogy az anyagból is kiderül, elég magas

követelményeket igyekezünk támasztani, a másik oldalon

pedig jelentkezik ott egy nagy fluktuáció, amelyet az anyag

tükröz, amelyre külön fel kell figyelni. Mutatkozik a

vezetők felkészültségének hiánya, az anyagi eszközök hiánya

egyrészt, másrészt az a rettenetes nyomás, amely alatt a

házkezelési szervek állanak. Én is amellett lennék tehát,

hogy KhIe jeleh'óős eszközökkel siessünk segítségükre.

Szeretnék foglalkozni a nem gazdaságos felújításokkal.

Való igaz, hogy ezen a téren nagy a nyomás, rengeteg pénz éo kapacitás folyik ki a kezünkből azzal, hogy ilyesfajta lakásokba többet invesztálunk, mint amennyit kellene, csak hogy ne szakadjon rá a lakóra a menyezet, be tudja csukni az ajtaját. Itt valamiféle határt kellene szabni, mert egy csomó lakást mi azzal az elképzeléssel nyilvánítunk lebontandónak, mert emberi számítás szerint 1-3 év alatt beleesnek valamiféle szanálásba. Gyakran előfordul azonban hogy a tervek megváltoznak, máshol kezdünk épiteni, kitolódik a szanálás, as meg már nem közömbös, hogy az illetőknek

2 &<2- 59 " ' i