1964. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

257

! I

tűk elérni, hogy világosan lássuk, milyen jogos feladatok hárulnak a Házkezelési Igazgatóságokra, vagy a Házkezelőségek re,

I - függetlenül attól, hogy képesek-e azokat elvégezni az adott

I időszakban, vagy nem. Másrészt azt kívántuk elérni, hogy felI tétlenül besorolásra kerüljön minden jogos igény. Ennek termé| szetes következménye az, hogy amig a múltban mesterségesen csőkI kentették az el nera végzett munkák számát azáltal, hogy visszaI utasították azoknak az elvégzését, olyan indokolássá. , hogy ninI csen anyag,vagy keret, - és ilyen módon sokezer igénybejelentést

I storniroztak - addig ma erre nincs lehetőség. Mi a valóságot

I szeretnénk látni, függetlenül attól, hogy az igéryeknek maradékI talanul eleget tudunk-e tenni. Ezt a módszert tartjuk helyesnek.

Egyébként azt, hogy fejlődés van-e, az elvégzett raun- j kák számának emelkedése bizonyltja. Amig 1963-ban 736.000 volt

I az elvégzett munkák száma az egész esztendőben, addig 1964. első

l felében 422.000 volt a bejelentett munkák száma, - az elvégzett

I munkák száma pedig a múlt évhez viszonyítva 11 százalékkal növekedett. Javulás tehát van, azonban a lakosság részéről olyan nagy mértékben jelentkeznek az igények a Házkezelési Tgazgató- j Ságokhoz, hogy azokat a közeljövőben nem fogjuk tudni teljes

| mértékben kielégíteni.

Elnök: Kinek van észrevétele?

I Sós György: A jelentést jónak tartom, - végre átj tekinthető képet kapunk arról, hogy mi van a fővárosban a Házi kezelési Igazgatóság területén. Négy fő kérdés van, ami nyomja

a Házkezelési Igazgatóság munkáját: a gépesítés kérdése, a szál- I ’ litás elmaradottságának kérdése, a Házkezelési Igazgatóság hivaI talai, műhelyei és raktárai elhelyezésének kérdése, valamint a

[ vezetők, a műszaki ós az adminisztrativ dolgpzók kéozettségének

| kérdése.

j Itt utalok a^ra, anit Sarlós elvtá’ s mondott az előbbi

j napirendi pont tárgyalása során, hogy játszunk-e , vagy pedig ko[ moiyan akarjuk vezetni a fővárost? Évente 350-500 millió forintL nak az elköltéséről van itt szó. Világos, hogy ma már nem lehet

[ kisipari, vagy manufakturális módszere kel dolgozni ott, ahol a

j főváros objektumaindc karbantartását kell elvégezni. Ma már a

í kisiparosok ée a kisebb vállalatok is beszereznek jármüveket, - és

i ___________ I

I i - 53 -