1964. augusztus 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
64
í r i ... e 9 A városok állandó lakosságának évente mintegy 4o-5o.ooc főnyi /1,2 % körüli,/ vándorlási növekedése a városi népesség számához mérten nem különösen jelentős, F mellett ez a gyarapodás a városok között rendkivül egyenetlenül oszlik meg. Alföldi városaink vándorlási mérlege negatív, A 62 vidéld. városunk közül lényegében oaaic 3o városban tapasztalható odavándorlási többlet. A városbaáramlás tehát /bár nem korlátozódik kizárólag a közigazgatási városterületre/ városainknak osupán felét, az iparilag fejlettebbeket érinti, A vándorláson belül föltehetően érvényesül egy bizonyos fokozatosság, községekből városokba éa innen a fővárosba. Jellemző, hogy a Budapestre bevándoroltak többsége távoli megyék községeiből éc városaiból költözik a fővárosba. Ugyanakkor a fővárosból elköltözők is legnagyobb arányban a községekbe tára voztnk.Ezt tükrözik részoen az alábbi - a lakóhelyet változtatott 1949 előtt született népességre vonatkozó - adatok is: /looo fő/ "riysí J .írási : köz ságek jogú városok Elvándoroltak lakói lcüz^ Budapestről 9,7 , 39,4 73,4 Bevándoroltak lakói közül Budapestre 18,1 56,9 192,7 3 folyamat olyan mértékű törésével kell számolnunk, amilyen mértékben növekszik r. vidéki iparosodás és kulturnivó , tehát a főváros vonzása csökken, A Budapestre költözők nagyobb része a távolabbi és iparilag fejletlen megyékből érkezett a fővárosba# A legtöbben az alábbi megyékből költöztek nz utóbbj népszámlálások /1949-196o/ között a fővárosba: 0 i \ A •— rara. ...... —............... — ■■■■ ------------------------1
