1964. augusztus 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

57

I

I

rá •

I, A FŐVÁROSI’ NÉPESSÉG FEJLŐDÉSE

1. A lakosság számának alakúláo10 .

Budapest lakossága 1964 elején elérte az l,92o ezret.

Az ország gazdasági, politikai és kulturális él6te /a közlekedési hálózat, az ipar, a bel- és külkereskedelem, az államhatalmi és igazgatási irányító szervezet, a tudományos kutatás, a felsőoktatás, 0 művészeta sport stb./ a fővárosba összpontosult, ezért a város népességű a. századforduló óta több, mint kétszeresére nőtt, / 1< táblázat/. Ugyanezen idő alatt az ország népessége - 0 inni területen - 47, a vidéki városoké 74 %-kal emelkedett.

1911-1941 között évente átlag 2o ezerrel /1,8 %-lcal/, az utóbbi másfél évtizedben viszont 22 ezer fővel /1,4 %-kal/ növekedett a lakosság.

A jelentékeny népességgyarapodás folytán Budapest Közép-Európa legnépesebb és egyik legnagyobb kiterjedésű városa. Európában nópeoságszám tekintetében fővárosunk a nyolcadik, a szocialista országok között pedig - a kettéosztott Berlint figyelmen kivül hagyva - Moszkva és Leningrád után a harmadik legjelentősebb település. Ennek ellenére Budapest népességgyarapodása Európa nyugati nagyvárosaihoz mérten közepes, a szocialista országok viszonylag gyorsabb ütemben népesedő 'városaihoz képest alacsony szintű, /2. táblázat,/.

Fővárosunk szerepe, mérete és jelentősége alapján a környező országok nagyvárosai közül leginkább Bécohez hasonlítható, ahol neonban, akárcsak Koppenhágában 03 Londonban, évek óta csökken a népesség# Budnpeot„ népessége viszont 1949 óta - az 1956-1957 évek mintegy 9o,ooo fényi kül3Ő vándorlási vesztesége ellenére - 33o szerrel gyarnopdojtt, vagyis annyival, mint Debrecen, Szeged és Győr városok jelenlegi teljes népessége. E népesaégfejlődés több mint G^yharrndpm nz utóbbi 4 évben következett be. Az 1960 évi népszámlálást követően ez év elejéig .115 ezer fővel /6 %-kal/ lőtt 3 népesség.

5 1

■

' ■**•* te'?* ... __________