1964. július 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
253
» í- 49 - a 3./ szánni mellékletre való hivatkozással - az a megállapítás szerepel, hogy a második ötéves tervben megvalósuló lakótelepek intézmény-ellátottsága a teljes befejezés után is a normatlváknál alaosonyabb szintre kerül. Ezzel nem lehet egyetérteni. Ezzel csak ugy lehetne egyetérteni, ha a lágymányosi lakótelep harmadik ütemét külön kiragadnánk, ahoryen est Kovács elvtáre tette. Ez nem volna helyes. Tudniillik a teljes lakótelep 3.560 lakásához 4.336 négyzetméter üzlet-tér épült. Ez pontosan egyezik - és nem véletlenül - a járulékos normatívával. A 4. oldal második bekezdésében szerepel az a megállapítás, hogy a kereskedelem kis mértékben túllépte az irányszámokat. Ezt több helyen be lehet bizonyítani. Az 5. oldalon második bekezdésében szerepel az a megállapítás, hogy a kapcsolódó beruházások megvalósításának ütemét az veedetl beruházási programokban általában a szükségletnek megfelelően rögzítették, a későbbi progrem-módositások sorén azonban megváltoztatták ugy a létesítmények területi elhelyezését, mint a kapacitását. Az biztos, hogy ez a megállapítás számos helyen Ul, de azt is meg kell állapítani, hogy egyes lakótelepek beépítési tervét - mivel nem volt meg annakideján a lakásépitési program, nem volt tervszerűen biztosítva egy-egy nagy éerület felhasználása, és igy azon a területen a járulékos beruházások tervszerűségét és a aormák észszerű, gazdaságos felhasználását emiatt nem lehetett biztosítani. így fordult elő, hogy a beruházási keretet nem lehetett megfelelően koncentrálni, - de még az is előfordult, hogy nem lehetett az üzleteket egy-egy lakótelepen helyesen, centrálisán elhelyezni. Egy-egy ütem bizonytalansága miatt, - mivel nem volt /'? r ! L_ -* dt- $ fc , ■ dKjp