1964. július 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
228
§ H I rá I- 19 Vannak elvek, amelyek elvek akkor is,ha nincsen lerögzítve újra és újra határozatban az, hogy ezt az elvet tartani akarjuk. A tanulmány melléklete tartalmazza, hogy - jelenlegi ismereteinket figye- lembevéve, - mennyi az a maximális gyógyvíz-mennyiség, amely Budapesten naponta felhasználható* Ha ez le van irva, akkor gyakorlati tételnek néz ki ugyan, de tulajdonképpen elvi tétel, amely azt mondja: a Budapesti gyógyforrások vízmennyiségét figyelembevéve, enneél többet felhasználni nem lehet. Van a tanulmányw^£, egy másik passzusa, amely azt mondja, hogy alaposan meg kell ismerni az egyes források által biztosított gyógyvíz mennyiségét* És van egy harmadik megállapitása, amely azt mondja, hogy uj gyógyforrásokat feltárni esak akkor szabad, ha az előzetes tanulmányok alapján biztosítható, hogy ezeknek a forrásoknak feltárása sem mennyiségileg, sem minőségileg nem befolyásolja a már korábban feltárt gyógyforrások vízhozamát. Ezekben az állásfoglalásokban pontosan benne van az, amit Harrer elvtárs ugy igényel, hogy a határozati javaslat első pontjában mondjuk ki azt,... Harrer: Amit az elnök u£ mondott. Ezzel egyetértek. Elnök: Itt nincs ellentmondás. A gyógyfürdőfejlesztési program kidolgozásával kapcsolatban az elérhető összes szakemberek közt is folyt vita. Nem vagyok ellene annak, hogy a határozati javaslatban kimondjuk, hogy a gyógyfürdők fejlesztését attól tesszük függővé, hogy Budapestnek mennyi gyógyvíz áll rendelkezésére. Araiért én felszólalok, az tulajdonképpen csak az, hogy hangsúlyozzam: van egy elv, amely akkor is érvényes, ha szavakban nem nyer kifejezést. Harrer elvtárs hozzászólásából és viszontválaszából is az derült ki, hogy tulajdonképen nem érti meg, hogy van egy elv, ami nincs szavakba öntve. Bondor elvtárs és a tanulmány [ készítői is azon az állásponton vannak, hogy a fürdők fejlesztését a rendelkezésre álló gyógyvize/mennyiségétől kell függővé tenni. Ezért számomra is és Bondor elvtárs számára is te xinészetes, hogy nem kell kiírni azt, hogy a f irdők fejlesztésének mértéke attól függ, hogy mennyi gyógyvíz áll rendelkezésre. Ez ugyanolyan természetes, mint az, hogy napfény nélkül nehéz e zt a dolgot elképzelni,- jóllehet ez sincs szavkkkal kifejezve az előterjesztésben. Itt I ! MMB # .# fc * - :'é í$Bl&
