1964. július 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
223
F ' ” \ __ i- 15 dóm persze, hogy ennek technikailag milyen nehézségei lesznek. Szóval mindezeknek a figyelembevételével végre va- lahára foglaljunk állást, hogy távlati vonatkozásban milyen gyógy- vizbázisra helyezkedjünk. Ezt kellene elsősorban eldönteni és nem újrakezdeni a vizsgálatokat. Ez a mai előterjesztés azt mondja, hogy három kötet szól erről a kérdésről. Agyon van #ár tanulmány ózva ez a kérdés, csak mindegyik tanulmányozás megáll egy helyen, hogy "nem tudom,tovább mi lesz". Már pedig arra nem lehet alapítani gyakorlati politikát, hogy nem tudom, mi lesz tovább! Az első feladat, véglegesen állást foglalni, azután lehet majd a többi kérdésben előremenni . Az előterjesztés tudomásulvétele lehetséges. A határozati javaslatok közül az egyik azzal foglalkozik, hogy vissza- flterelni a gyógyvizeket a gyégyfelhaaználásra. Ez telkit voltaképpen benne van. Az előterjesztéssel kapcsolatban tehát e pillanatban! más határozatot hozni nem kellene, mint azt, hogy ez a kérdés a további elgondolások szempontjából a legrövidebb idő alatt véglegesen megdllapittassék. Van tehát egy, a főváros képviselete által elfogadott koncepció azon h bázison, hogy a mai forrásmennyiaég marad. Ha ez az alap továbbra is fennáll, akkor jön a második kérdé3, hogy távlati vonatkozásban mennyire indokolt ennek az első alapon kivizsgált és kialakult koncepciónak valamilyen módosítása. Ez a két dolgot tartom fontosnak. Elnök: Milyen módosításra gondol? Harrer Ferenc: Von három fürdőtelep: Az óbudai, a középső és az alsók. Nem akarom felolvasni, több olualon t el van mondva, hogyan képzelik erre a vízmennyiségre bazirozva Budapest fürdőváros kialakítását, amelynek lényege az, hogy Budapest nem lehet fürdőváros, hanem Budapest tulajdonképpen a fürdői lehetőségeknek megfelelően kell, hogy növekedjék. Ez a koncepció _ ©
