1964. június 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

146

i i- 18 ­gondolom, hogy obbs na anyagim lőhetett volna olyan féle bon­tást la bele venni, arai világossá teszi számunkra, ho/ry mennyi a komoly és valóban közérdekű bejelentés, amelyekkel - az elv­társak előterjesztése alapján Is - ugy kell foglalkozni, hogy oda a szakszervekst és a bejelentőt is meg kell hívni, és tar­talmilag ezt a bejelentést fel kell dolgozni, egyben megállapít­va azt is, hogy az egy vagy két év alatt, vagy e -y meghatározan­dó ütemben realizálható, Ezt azért teszem szóvá, mert érzékelhető a tanácstagi beszámolókkal kapcsolatos válaszokon, és ebben az anyagban is bizonyos statisztikai szem/élet, hogy: ennyi ügydarab érkezett, és ennyit elintéztünk, az oktatási osztályra vonatkozó részben azt olvashatjuk, hogy 14 közérdekű bejelentés érkezett, E* bői arra lehet következtetni, hogy a pedagógusok, a szülők és a tanulók közti viszony alapjában véve Jó, Ast hiszem, hogy a 14 közérdekű bejelentés nem tükrözi ezt, hiszen sok apró Jelből másra is lehet következtetni, A másik dolog,aral miatt ezt érzékelem az, hogy a csa­tolt mellékletnek, vagyis a Hépi Ellenőrzési Bizottság anya­gának a hangvétele és kritikája, vagy példatára sokkal élesebb, sokkal konkrétabb, mint a mi nzakigazgatási szervünk által elő­terjesztett anyag. Néhány esetben egészen éles módon veti fel a Népi Ellenőrzési Bizottság a problémákat. Tudom, hogy az el­lenőrző szervek mindig könyebben fogni mázzák meg a problémákat, mert hiszen nem az ellenőrző szervekre hárul azoknak a meg-oldá- sa. Véleményem szerint a határozati Javaslat túlságosan —TI--------------------­—fitm » ». -.aj* t

Next

/
Thumbnails
Contents