1964. június 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
99
| ¥ dMP MM — ' " - - • ' " ' l~ ' ' ~ " | I rá- 6 A táblázatból stéj.Úté spithatóan az ága ..atba tartozó vállalatok nettó jövedelmezősége a bázisidőszakkal szemtan igen kedvezőtlenül alakult# A csökkenés 123*4 millió forint, 17*3 y-ról 14*9 %-ra, E nagy mér 'di jövedelmezőségromlás elsősorban a vállalati nyereség csökkenésének a következménye# Szakigazgatási szervenként jelentős a visszaesés az élelmi- szeripari vállalatoknál /% I3«I millió Pt i/ a gyártmányösszetétel- változás, a lisztek gyenge minősége és a költségszintalukulésnél már elemzett költségnövekedések következtében? az Épületasztalosipari V.- 1 nál a prqfileltolódáa miatt, a Fővárosi Gázmüvednél /» közel 69 millió ! Ft*/ a városi gáz és koksz, valamint a földgáz és a gázszén hatósági l árának megváltozása miatt© Az Ipari osztály vállalatainál jelentkező 13*4 ad.Ilié Ft-os nyereségcsökiíenés forgalmi adósitás következménye, 1 ezáltal a nettó jövedelmezőségre döntő hatással ninos* A forgalmi adónál jelentkező 22,9 millió forintos eltérés részben volumencsökkenés következménye, részben pedig a Gázmüveknél található adóváltozás függvényeAz árkiegészítés növekedése kizárólag a Fővárosi Gázmüveknél tapasztalható l9ol millió Ft összegben, a már hivatkozott árváltozások miatt* Összefoglalva megállapítható, hogy az ágazatba tartozó vállalatok I3EJT évi termelési-, teljesítményi- és gazdasági feladataikat általában teljesítették. Ez megmutatkozik a vállalatok anyagi érdekeltségének növekedésében is. Kétségtelen azonban az is, hogy az ágazat jövedelmezősége, a vállalataik nyeresége a bázisidőszakhoz képest jelentősen ősökként, - elsősorban a helyiiparban,- mert a vállalatok mind nagyobb mértékben a főváros lakossága részéről jelentkező igények kielégitését látják el, a- melyek a jelenlegi é3 a lakósság szempontjából még mindig magasnak bizonyuló vállalási árszintűk mellett ia, jövedelmezőségromlást eredményeznek, E mellett azonban az is megállapítható, hogy a helyi iparpolitikai tevékenység fokozásaj a hálózatfejlesztés gyauron az indokolt- I nál magasabb költségráfordításokkal jár. A vállalatgazdálkodás eredményességének foKozasc szempontjából a Jövő | elsőrendű feladata nz, hogy a gazdaságessag az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kjrülfen figyHcmta/ételre a holyi iparpolitikai feladatok végrehajtása során. Épi tii pari ágaz at, Az építőipari ágazatban az év folyamén 9 vállalat működött, melyek közül 6 építőipari, illotve szerelőipari. 2 tervezői. 1 vállalat beruházás lebonyolítási tevékenységet folytat. A Földalatti Vasút Vállalat adatni a Központi Statisztikai Hivatal uj besorolása miatt, az ogyéb ágazatban szerepelnek. Az Érépitési Igazgatóság irányitása alatt működő vállalatokat 1963» január l©-vel a Gazdasági Bizottság és a Fővárosi Tanáos V.B. 828 számú 1 határozata alapján átszervezték és a korábbi 17 vállalatot 4 magasépítői és 1 szerelőipari vállalattá vonták összo. Az átszervezéssel ogy- idobon a vállalatnál profiIrondezést is végrehajtottak, melynek során az építői pari vállalatok egyes segédipari tevékenységef - pl. parkottn- gy art ásfűrészáruéi őállitáa stb# - az ipari vállalatokhoz került át# / á&azat termelése oz év folyamán 1319*7 millió forint volt, mely az irtr? termelésénél 3501 millió Ft-tal alaoaonyabb. A vállalatok 19ta© év termelési tervüket - a tervező vállalatok kivételével - nem 1 vi |
