1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

88

i ~ 62 ­Hogy mennyiségben vagy pénzben kifejezve milyen értéket képvisel a kiválogatható anyag arra nézve nincsen adatunk, de az Így befolyt összegből a feltöltés költségei részben vagy egészében fedezhetők volnának. Ezt külföldi példák Iga­zolják. Hozzávetőleges számítás szerint minimálisan 2 %-ra tehető a. még értékesíthető anyag mennyisége súlyban kife­jezve. Ha egy /!/ millió nf-nek vesszük kereken a fővárosban az évi szemétmennyiséget, akkor annak súlya 500.000 tonna, a 0.5 t/£ átlagfajsúly alapján. Ennek 2. %-a ÍQ.000 tonna. Ha tonnánként 250 Ft beváltási árat számítunk átlagosan a szines fémért, vasért, csontért, üvegért, rongyért és pa­pírért, akkor 2,500.000 Ft nyers bevételt jelent a hulla­dékanyag értékesítése. Ebben az esetben megmentettünk ér­téket a népgazdaság számára és csökkentettük a feltöltésre fordított összeget. /:M:Lután erre vonatkozóan nincs számí­tási adatunk, ezt a minimális értékkel végzett számítást csak a példa kedvéért emlitem. A valóságban ennél több be­vételre lehet számítani és akkor az üzemi és leirási költ­ség levonása után a szemétfeltöltésnél, mint önálló elszá­molási egységnél a mérleg nyereséggel zárul.:/ Ipari hulladék, mint feltöltő anyag A házi, utcai és piaci szeméten kivül Igen nagymennyisé­gű olyan hulladék Is keletkezik a városokban, amelynek szállítása nem folyik organizált, ellenőrizhető formában. Ilyenek a legkülönfélébb ipari eredetű és az építkezésnél, bontásoknál keletkezett hulladékok. Ez a sok forrásból származó anyag a háziszeméthez hasonlóan heterogén össze­tételű, de általában két főcsoportra osztható: ártalmatlan hulladékra és ártalmas /:különleges: / hulladékra. Az első csoportba azokat soroljuk, amelyek nem tartalmaz­nak rothadó, vagy a talajvízre egyéb módon károsan ható anyagokat. Ilyenek többek között: Mélyépítésből kikerülő földes, kavicsos, homokos anyag, házak bontási anyaga /:papir, fa és vashul­ladék nélkül:/, téglagyárak, kerámiai üzemek tör­meléke, agyag és kavicsbánya meddője, üvegcsere- 1 pék, öntödei forma és maghulladék, gyári salak stb. Az ártalmas hulladékok csoportjából kiemelendők a vegyipa­ri - szerves és szervetlen - hulladékanyagok. Például: savak, lúgok, karbid, mész és gipsz, bltu­/ mén, müanyagmaradványok és korom, filmek és egyéb 1278/Sz. 0P I I '' ri ............——- ■ . -- i ..il mi -i - ■■ - - '..............—— j I

Next

/
Thumbnails
Contents