1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
49
Ú f i- 23 A szervésanyag kívánatos értéke 20-25 %. Fontos a komposztálandó anyag kellő összekeverése, mert; küJönben a komposzt- halmokban az egyes pontokon az anyag lebomlása nem elég egyetil etes. A forgó tar tályos szemétszállító jármüvek /KH KA rendszer/ Ilyen szempontból igen előnyösen használhatók, mert már a gyűjtés során az anyag jól összekeveredik, átnedvesedik és ez a biotermikus folyamatok lezajlását elősegíti. A külföldi vizsgálatok hangsúlyozzák a C/N arány fontosságát, elsősorban a nitrogén veszteségek szempontjából. Az USA-ban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a C/N arány ilyen szempontból legkedvezőbb értéke a 30-35. A nedvességtartalom csak szélsőséges esetben befolyásolja lényegesen a folyamatok kialakulását. így a kívánatos érték 30-60 %. Ennél alacsonyabb /pl. téli szemétben/, vagy túlságosan magas értékek /nyilt tárolás esetén tartós esőzés következtében való átázás/ a bomlási, folyamatokat zavarhatják. A gyakorlatban azonban ez ritkán fordul elő. Kevés nedvességtartalom esetén az anyag öntözésével, ill. a csapadékvizek következtében előálló átázás ellen megfelelő védekezéssel lehet ezeken a hiányosságokon segíteni. A kel .1 ő .1 avegőzés t természetes "levegőztetés esetén /Baden- Baden-.i eljárás/ elő lehet segíteni, vagy a belső mag darabos anyagokból való kiképzésével. A Dorr eljárás levegőzés szempontjából kedvezőtlenebb, mert az előzetes apritás következtében a lerakott anyag tömörebbé válik, a levegőzés nem tökéletes. Gyakori ennél az eljárásnál, hogy a bomlási folyamatok anaerobbá válnak, amely büzfejlődéssel jár. Ilyenkor az anyag átrakásával, ill. a szellőzést biztosító furatok létesítésével lehet e hiányosságokon javítani. A mesterséges levegőztetés a legmegfelelőbb, amely a folyamatok kialakulásának gyorsabb intenzitását is biztosítja. A leggazdaságosabb és a leggyakrabban alkalmazott megoldás a laza halmokba /prizmákba/ való nyílt lerakás, amelynek során természetes utón a lebomlás kb. 5-6 hónap alatt következik be. Ez a módszer az anyag hosszabb ideig való tárolása miatt nagyobb területet igényel, /0,13 hektár/1000 lakos/ s az esetleg várható 1égytenyészés, büzártaiom miatt, h.i g i érjés szempontból is gondosabb ellenőrzést igényel. E-miatt az Ilyen telep csak lakótelepen kivül létesíthető. A prizmák takarása földdel vagy más stabil anyaggal a légytenyészés és a bűz kifejlődését gátolja, de esetleg a bomlási folyamatok intenzitását csökkentheti. A ta- | paszta.latok szerint a légyveszély és a bűz ellen a legjobb védekezési mód az anyag forgatása, amelynek során a felületre kihúzódó légylárvák a prizma belsejébe kerülnek és ott a magasabb hőmérsékleten elpusztulnak. A szükséges forgatások számát az anyag összetétele, nedvességtartalma ha- tározzák meg. Az érlelési Idő lerövidítése, a folyamatok meggyorsítása céljából, mer torségésén levegőztetett nagy, zárt gép i beren| 1278/ Sz. ~ "‘‘'ró... .; .«|tó I é < dtp
