1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
36
i- 10 A vizsgálatok megmutatták a keletkező szemét mennyiségében' .jelentkező nagy különbségeket, amelyek a település Ipari és mezőgazdasági .jellege és a lakosság éetmód.jó között fennáll. Olyan helyeken, ahol a háztartásokban még háztáji gazdaság :is van, a lakosság állattartással foglalkozik /Budapesten ilyenek a városi, peremkerületek/, a konyhai hulladék nagy- részét az állatokkal feletetik és az nem kerül elszállításra. t ' A vizsgálatok rámutattak a háztartás jellegének, a lakások nagyságának, a szemétfelhalmozédásra gyakorolt befolyására. Így kiderült, hogy olyan ház tartásokban, ahol rendszeresen otthon főznek, szemben az olyan háztartásokkal, ahol üzemben étkeznek, a hulladék mennyisége a kétszeresére nőtt. Befolyásolja a hulladékok mennyiségét a lakás nagysága ás az 1 szobára jutó lakosszám is. A hamu felhalmozódása a lakások nagyságával, mig a hulladék mennyisége a lélekszám nagyságával párhuzamosan emelkedik. A házi szemét mennyisége évszakonként jellegzetes ingadozást mutat. Az USA-bán végzett vizsgálatok adatait tünteti fel. a következő táblázat: Az egy főre jutó napi szemétmennyiség /kg/ hamu nélkül /Havi átlagértékek U.S.A./ Hónap Konyhai hulladék Darabos.anyag Együtt /Ilm-lom/ Január 0,18 0,25 0,43 Február 0,16 0,23 0,39 Március 0,18 0,23 0,41 Április 0,18 0,25 0,43 Május 0,22 0,34 0,56 Junius 0,34 0,30 0,64 Julius 0,38 0,29 0,67 Augusztus 0,44 0,28 0,72 Szeptember 0,5Q 0,28 0,78 Október 0,32 0,29 0,61 November '0,21 0,26 0,47 December 0,19 0,25 0,44 A táblázat adatai mutatják, hogy a hulladék napi átlagértéke augusztus-szeptemberben a legmagasabb és februárban a 1278/Sz. í£> i | Y ~ i * *'" *' !
