1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
í- 7 « kocsikba ürítik, át a szemetet és szállítják el a végleges lerakóhelyre. A fővárossal kapcsolatban ez a kérdés további tanulmány ozást :i gényel. A harmadik munkacsoport a szemét ártalmat!anitása, végleges elhelyezése, ill. hasznosítása. Világszerte alkalmazott különféle módszerek általában három csoportba sorolhatók: területfeltöltéses, biotermikus módszerek és a'szemét elégetése. Ezekre a kérdésekre a későbblakban még visz- sza térek. A szemét felhalmozódása és minőségi viszonyai A szemétgyűjtés, szállítás, elhelyezés és az esetleges értékesítés feladatainak legmegfelelőbb megoldása mind közegészségügyi, mind gazdaság; vonatkozásban, alapvetően e.lő- ir.iák a szemét mennyiségi és minőségi viszonyok tisztázását. E viszonyokat igen sok tényező befolyásolja. Elsősorban a klimatikus helyzet /fűtés/, azután az évszakok változása, de befolyást gyakorol a település jellege /.ipari, mezőgazdasági, kulturális központ/, a lakosság életmódja, az élelmezési- és fűtési viszonyok, valamint a mindenkori gazdasági helyzet. A különböző tényezők szerepének a megismerésére több helyen végzett, sok részletre kiterjedő, hosszabb ideig tartó /több éven át/, folyamatos megfigyelésekre és vizsgálatokra van szükség. Kül földön a kérdés fontosságát már régebben felismerték ás több helyen .igen .kiterjedt és hosszú Ideig tartó vizsgálatokat végeznek a városok szemétmennylség.i- és minőségi, viszonya Inak tanulmarryozasara. Így a Szovjetunióban ilyen vizsgalatok történtek még 1925-ben Moszkvában, később Leningrádban, Harkovban, Odesszában, Bakuban, Rosztovban. A vizsgálatokról Babajanc, Sz.imouovszkjj-j, Zubarjev, Gavri- lov és mások, legutóbb az 1.951-52-ben végzett vizsgálatokról a Panfilovról elnevezett Kommunális Kutató Intézetben Ivánján számolt be. Hasonló vizsgálatokat végeznek Németországban és az IJSA-ban is. A vizsgálatok kiterjedtek az 1. főre eső szemétmennyiség évi átlagának és évszaki ingadozásának megállapítására. Vizsgálták a szemét hamu, nedvesség, éghető anyag tartalmát, az égetésnél, keletkező kalória értékét, a mezőgazda- sági szempontból értékes tápanyagok /nátrium, kálium, foszfor, szén, stb./ mennyiségét, a szemét mechanikus ösz- szetételét mintegy 12 frakció szerint /ételmaradék, papír, rongy, üveg, bőr, fa, fém, csont, stb./, a kiválogatással visszanyerhető, még értékesíthető anyagok mennyiségét. I ' } I 1278/Sz.
