1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
160
I tendenciaként jelentkezik, hogy a vállalatok többsége feladatainak teljesítése érdekében a meglévő belső tartalékok fel- használása helyett, még mindig a túlóráztatás könnyebb lehetőségét alkalmazta. 3./ Bér- gazdálkodás. Tanácsi szinten, s ezen belül az ágazatok béralap felhasználását a túlóráztatások jelentősen befolyásolták. Az ágazatok többsége béralapján belül gazdálkodott. Munkás béralapját jelentősebben az Épitési Igazgatóság segédipara /8,7 %-kal/ és épités-szerelése /1,1 %-kal/ lépte túl. A segédiparnál a munkás létszám 8,2 %-os terven felüli igénybevétele okozta a túllépést. A Házkezelési Igazgatóság 1,4 %-os, a Közlekedési Igazgatóság épités-szerelés 1,1 %ros túllépését a rendkívüli túlórák fel- használása idézte elő. Az átlagbér gazdálkodás területén az 1963* évre biztosított bérfejlesztés helyes felhasználásának eredményeként csökkentek a bérfeszültségek ós javult a bérszint az egyes állami iparágakhoz viszonyítva. A gazdálkodást elemezve negativ tényezőként hatottak a túlórák növekedéséből eredő munkás átlagbér túllépések. Zavarta a gazdálkodást az is, hogy az Építési Igazgatóság 1963* évre az OT és a VB által jóváhagyottnál magasabb átlagkeresetet bontott le vállalatai részére az iparág átszervezésénél. A munkás átlagbért tanácsi szinten az ágazatok 2,5 %-kal léptéstül. A túllépések az ágazatoknál o,3 - 5*4 % között mozognak. 1 %-ot meghaladó túllépés,volt: az Épitési ós Közlekedési lg. épités-szerelésénél 5»4 %, a Közmű és Szolgáltatási,+ Házkezelési Ig.-nál 1,6 %, a " " lg, /OVF ágazatnál/ 1,2 %, a " V Ig.gázterm. és szóig.-nál 3*3 %» a Közlekedési lg. helyi közlekedésénél 2,9 %• Az emlitett ágazatok többsége az I. félév.folyamán az átlagbérén belül gazdálkodott, a túllépések a II. félévi nagymértékű túlóra felhasználás következményei. Az 1963. évi átlagbérű-gazdálkodásnak jelentősebb hiányossága, hogy az ágazatok, ill. a vállalatok nem vezettek külön nyilmmmm- 5 I 4 G o I
