1964. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
114
i- 89 Ha Ilyen humusz-többlethatást /soká jelentkező, de tartós hatást/ nem tételezünk fe.!., akkor a többi hatóanyagot, a nitrogént, foszfort és kálit kell értékelni. Hogy a kom- posztban lévő összes nitrogénből, foszforból és káliból több vagy kevesebb, jobban, vagy rosszabbul érvényesül-e mint az egyénértéknyi hatóanyagot tartalmazó- műtrágyák esetében, azt ma már alig vitatják, mivel több megbízható vizsgálat alapján a városi szemétkomposzt tápanyagai kisebb mértékben érvényesülnek mint az Istállótrágyáé. Minden esetre több, sok. évtizedes olyan tartamk.i.sérletet ismerünk, amely a műtrágyáinak a szervestrágyánál jobb,vagy legalább nem rosszabb érvényesülését, bizonyltja. Hogy a szemétkomposzt a szervestrágyák között milyen helyet foglal el, azt pontosan még nem tudjuk, de valószínű hogy tápanyaghatásban lemarad az istálló trágyától, bár ahhoz szokták hasonlítani. Talajjavító hatását pedig eddig nem vizsgálták eléggé, holott valószínűleg mint egyedülállóan értékes talajjavító anyagot lehetne hasznosítani. Csak a teljesség kedvéért említem a városi szemétből készült komposzt nyomelemekben való gazdagságának helyenként már beigazolódott előnyeit. A gazdaságossági, mérlegelésnél azonban nem szabad egyedüli összehasonlítási, alapúi venni a szervestrágyák műtrágya egyenértékét, hanem mivel elegendő műtrágyánk még nincsen és a műtrágyák vagy az azok előállításához szükséges alapanyagok részben devizaigényesek is, érdemes megnézni, hogy mennyi műtrágyát képvisel pl. a Budapest évi szemétmennyiségéből előállítható komposzttrágya. Évi 2 millió q komposztmenuyiség esetében = 472. vagon pétisó 330 vagon S-zuper foszfát és 280 vagon káli.só Összesen: 1.082 v a go n m i.: t v á g / a. Ha az 1 q műtrágyával elérhető terméstöbbletet 1,5 q gabonával számoljuk /sok kísérlet alapján reális ez a szám/, akkor-kereken 1®500 vagon, gabontöbb.i ethez jutunk. Ennek az értéknek a többszöröséhez jutunk akkor, ha értékesebb terményeket, mint pl. burgonyát, cukorrépát, bort, stb. veszünk alapul. Ezt a kedvező képet azonban csak akkor kapjuk, ha Budapest egész szemetét komposztálnánk és ha' 1 q komposzt hatását 1 q műtrágya hatásával vesszük egyenlőnek. Utóbbi azon az alapon talán reális, hogy a komposzttrágya gyorsan jelentkező tápanyaghatása és lassan jelentkező talajjavító hatása /humuszhatása/ együttesen kiteszi ázt, amit a műtrágya. Hazai lezárt, vagy csak ideiglenes következtetések levonására is alkalmas termesztési kísérleteink még nincsenek, de több kísérlet van folyamatban, amely néhány éven belül felhasználható eredményt fog szolgáltatni. 'fa**-* t 1278/Sz. /\/\ [i.