1964. február 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
A körzethatárok: .IJLa.lakitását azonban,, különösön a peremkerületek.- ben, do egyes belső korüJLe-ie_krin ir, ugy kell elvégezni.® hogy azok indokolt esetekben, a hagyományos kerületi határokat is átlépjék# /pl* VII-XIVj, IX-Xy XIX-XXo kcr0 stbo/ A kerületek közötti körzethatárok kialakítását egyes kerületek nehéz helyzete is indokolja, pl® a V'II0 kerületben a váltakozási arány 1,9 és lehetetlen iskolát épiteni ás ezzel a váltakozás arányát^ zsúfoltságot itu.gf dűlőén csökkenteni * Ugyanakkor a szomszédos kerületben a váltakozási arány 1,3 33 építési lehetőségei is adottak® A jelenlegi körzethatárok az 1949-50 években alakultak ki. szigorúan a kerületi határokon belül azzal a célkitűzéssel, hogy minden kerület alkalmas és képes Ingyen a tankötelezettek beiskolázására n A Lakosság Létszámának és ezzel egyidejűleg a tanulók létszámának aránytalan emelkedési! az egyes kerületeket nehéz helyzet elé áLlit- jn, a jelentkező iskoláztatási igényeket nem lehetett arányosan kielégíteni. /torülethiány, szórt település,, lakótelep, stb0/ A kerületek időközönként végeztek körzethatár módosításokat., ezek azonban az aránytalanságokon lényegesen nem változtattak. A körzethatár módosításra gyakran a lakosság megkérdezése és a végrehajtó- bizottságok határozatai né!kU3.? a szakigazgatási szervek intézkedései alapján került sor, ezért a szülők gyakran élt eh. panasszal. A tapasztalatokból kiindulva feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben a körzethatár módosításokat •• Végrehajtó Bizottság határozza meg éa a határozathozatal, előtti n módosításokat - a Lakosság érdekeit figyi.'embevévo - a körzeti pártszervezetükkel, az érdekelt tanácstagokká fe a la kóhizottságokka 1 tárgyal, ja mogt I * . I i- 2 -
