1964. január 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
252
terjesztés céljából, kérve, hegy a. 15 napi fellebbezési határidőt „ rövidítsék meg 8 napra, vagy akár 3 napra is* Azt természetesen biztosítani kell, hogy a rövidített határidőkön belül is dönteni lehessen az ügyekben* Ugyancsak javasolni kellene azt is, hogy engedély nélküli építkezések ügyében a fellebbezés ne legyen halasztó hatá- 1yu* Eisléghy Imre felhivja a figyelmet arra, hogy milyen sok az engedély nélküli épitkezés a XlII.kerületben. Amikor a Gazdasági Bizottság kategsrizálta az egyes üzemeket, arról is intézkedett,hogy a III.kategóriába sorolt üzemekben semmiféle fejlesztés sem lehetséges. A vállalatok azonban évről-évre feszített terveket kapnak és ■ugyanakkor, amikor a kerületi végrehajtóbizottság tiltja a fejlesztést, éppen a tervek teljesítése érdekében kényszeritve vannak bizonyos fejlesztésre. Helyesnek tartaná, ha a végrehajtóbizottság var lomiféle álláspontot foglalna el ebben a kérdésben. Komoly problémája a kerületnek a vidékről bevándorolt cirkuszkocsik letelepülése..is. Sés György előadja, hogy a rendőrség milyen sürün találkozik engedély nélküli építkezésekkel, főleg tüzrendészeti, vagy balesetvizsgálati munkája során. Erélyes lép sekre volna szükség, mert ezek az épületek legtöbbször semmiféle biztonsági követelménynek nem felelnek meg. A cirkuszkocsik kérdését - véleménye szerint - azonosan kellene elbírálni az engedély nélküli építkezésekkel. Akinek nincsen letelepedési engedélye, sürgősen vissza kell költöztetni eredeti lakóhelyére. Götz Jáno3 a 3*oldal második bekezdésével nem ért egyet,mert ez a tulajdonjognak olyan korlátozása lenne, ami már törvénysértő. Az 1/4- pontban foglaltakat illetően - szerinte - jogszabálymédositás- ra nincs szükség, mert az engedély nélküli épitkezés tiltott tevékenység, és ha azt felszólítás ellenére nem hagyják abba, karhatalommal bármikor megszüntethető. Aggálya van azzal kapcsolatban, hogy as engedély nélküli építtetőknek szükséglakásokban való elhelyezését tervezik. A szükséglakásba való elhelyezés aszal a további következménnyel jár, hogy a jövőre vonatkozóan megalapoz bizonyos lakásigényt. Reisohl Antal fontesnak tartja annak a megvizsgálását, hogy az engedély nélkül épi .tett lakások közül melyiket lehet bizonyos átalakítással ott- lakás céljára elfogadhatóvá tenni. Szükségesnek tartaná - az illetéke* kerületi épitési és közlekedési osztályok bevonásával - annak a megvizsgálását különösen az összefüggő településeknél, hogy as adott körülmények között mi maradhat meg belőle. Mivel a lakosság körében ri l 4 , MM *****-9 - I
